Véget ért most mese, játék, vár reánk az iskola…
„ Egyik hétfő délelőtt, Patrik áll egy ház előtt.
Ragyog sok-sok ablaka, rá van írva: ISKOLA.
Mira áll a ház előtt, egy új, színes világ előtt.
Előtte az iskola, esze súgja: Menj oda!
De nehéz az iskolatáska, ilyen szép, napos délelőtt!
Nem mehet többé óvodába, mert az iskola várja őt.”
Június 9-én daloktól, versektől volt hangos a Fülöpi Óvoda. Elballagtak azok a nagycsoportos gyerekek, akik szeptembertől már az iskolapadban ismerkednek a betűvetés, számolás rejtelmeivel.
A gyerekek nagy izgalommal várták, hogy bemutathassák műsorukat szüleiknek, rokonaiknak. A ballagók, az ünnepség első részében, az óvodában eltöltött évek alatt tanult versekből, dalokból adtak elő egy csokorra valót a vendégeknek. Ezt követően elengedték a kívánságokat jelképező lufikat. Végül egy felejthetetlen élményt nyújtó, fergeteges néptánc következett.
A gyerekek számot adtak önbizalomból, figyelemből, fegyelemből, koncentrációból és kitartásból, alkalmazkodásból.
Ezúton is kívánunk nekik sikert, kitartást, töretlen kedvet, sok-sok örömöt!
„Lehet szegény, aki gazdag, s lehet gazdag a szegény,
csak az fontos, milyen kincs ül bent, a szíved rejtekén.
Ha megtanulsz mosolyogni, észreveszed, ami szép,
Rádöbbensz majd, amit te adsz,
mások azt nyújtják feléd.
Gyűjts magadnak igazgyöngyöt,
rakj el minden szép mesét,
ne hagyd, hogy a kedved rontsa
buta, bántó, rossz beszéd!
Ülj le néhány gondolattal,
hallgasd, hogyan hegedül,
mert, ha veled van a fejed,
soha nem vagy egyedül!”
Szoboszlai Szilvia
óvónő