JEGYZŐKÖNYV

FÜLÖP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2009. IX. 24-ÉN DE. 9. ÓRAKOR

TARTOTT RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉRŐL


Alkotott rendeletek:

 

Hozott határozatok:

246/2009. (IX. 24.) KT. sz. határozat: Fülöp Község Önkormányzata Közbeszerzési Szabályzatának elfogadása 49/2006.(IX.18.) KT. sz. határozattal elfogadott Közbeszerzési Szabályzatát hatályon kívül helyezése

247/2009. (IX.24.) KT. sz. Határozat Fülöp Község Önkormányzata 2009. évi közbeszerzési tervének elfogadása

248/2009. (IX.24.) KT. Határozat: pártok és szervezetek kampány jellegű írásait nem jelenteti meg a

Fülöpi Hírek negyedévente megjelenő községi lapban.

249/2009. (IX.24.) KT. Határozat: negyedévenként megjelenő Fülöpi Hírek lapban leközlendő cikkek ellenőrzésére szerkesztő bizottságot hoz létre.















Fülöp Község Polgármesterétől

4266. Fülöp, Arany J. u. 19. sz.





M E G H Í V Ó





Fülöp Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2009.szeptember 24-én de. 9.órakor rendkívüli ülést tart a Művelődési Házban, melyre tisztelettel meghívom

 

 

N a p i r e n d :

1., Az önkormányzat közbeszerzési szabályzatának és közbeszerzési tervének elfogadása.

Előadó: Bugyáné Szász Erzsébet polgármester.

Előterjesztés írásban csatolva.



A napirend fontosságára való tekintettel megjelenésére és aktív közreműködésére feltétlen számítok.

Fülöp, 2009. szeptember 23.

/:Bugyáné Szász Erzsébet:/

polgármester













JEGYZŐKÖNYV



Készült: Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. szeptember 24-én de. 9,00 órakor megtartott rendkívüli üléséről.

Jelen vannak: Bugyáné Szász Erzsébet polgármester, Lugosiné Illés Margit alpolgármester, Czigle József, Czuper Árpádné, Lekkáné Nyíri Franciska, Hegedűs Lászlóné, Hutóczki Péter, Sándor Jánosné képviselők, Kissné Terdik Erzsébet jegyző,

Hortobágyi-Szoboszlai Szilvia igazoltan távol van.

Bugyáné Szász Erzsébet polgármester köszönti a képviselő-testületet, megállapítja, hogy az ülés határozatképes. Javaslatot tesz a napirendre a meghívó szerint, javasolja továbbá jegyzőkönyv hitelesítőnek Czigle József és Czuper Árpádné képviselőket.

A jelöltek elfogadják a javaslatot. A képviselő-testület a napirendet és a jegyzőkönyv hitelesítők személyét egyhangúlag elfogadja az alábbiak szerint:

1., Az önkormányzat közbeszerzési szabályzatának és közbeszerzési tervének elfogadása.

Előadó: Bugyáné Szász Erzsébet polgármester.

(Előterjesztés írásban csatolva. )

Kissné Terdik Erzsébet jegyző: 2006-ban az akkor i testület elfogadta az önkormányzat közbeszerzési szabályzatát és tervét. A törvényi változások azonban indokolttá tették annak felülvizsgálatát és egyszerűbbnek láttuk azt, hogy újat készítsünk mint a régit módosítgassuk.

Bugyáné Szász Erzsébet: Mint tudjátok, hogy az intézmény nyert TÁMOP pályázattal és annak lebonyolításához szükség van a közbeszerzési szabályzatra és a tervre egyaránt, ezért vált szükségessé, a szabályzat és a terv megtárgyalása és elfogadása.



Az előterjesztéshez hozzászólás nem volt a képviselőtestület egyidejű nyílt szavazással, 9 igen szavazattal meghozza az alábbi határozatokat:

246/2009. (IX. 24.) KT. sz. határozat

Fülöp Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Fülöp Község Önkormányzata Közbeszerzési Szabályzatát

a határozat melléklete szerint elfogadja, ezzel egyidejűleg

hatályon kívül helyezi a 49/2006.(IX.18.) KT. sz. határozattal

elfogadott Közbeszerzési Szabályzatát.

 

Határidő: folyamatos

Felelős: Bugyáné Szász Erzsébet polgármester











Fülöp Község Önkormányzatának



közbeszerzési szabályzata





2009.































A Képviselő-testület a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 6. § (1) bekezdésének (a továbbiakban: tv.) végrehajtására a következő szabályzatot alkotja:



I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A szabályzat célja, személyi és tárgyi hatálya

A szabályzat célja, hogy meghatározza

a) a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának rendjét,

b) a helyi önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi rendjét,

c) a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét.

d) Meghatározza az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt (személyeket), illetőleg testületet.

E szabályzat hatálya alá tartozik Fülöp Község Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala, valamennyi költségvetési intézménye, az önkormányzat által alapított költségvetési szervek, önkormányzati többségű tulajdonú gazdasági társaságok, közalapítványok beszerzései, (továbbiakban ajánlatkérő), amennyiben azok értéke eléri vagy meghaladja a hatályos jogszabályokban, illetve jelen szabályzatban meghatározott értékhatárokat.

2. A szabályzat hatálya alá tartozó beszerzések

A Szabályzat hatálya kiterjed a Fülöp Község Önkormányzat minden olyan árubeszerzésére, építési beruházására, építési koncessziójára, szolgáltatás megrendelésére, szolgáltatási koncessziójára, amelynek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri, vagy meghaladja az éves költségvetési törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárokat.

(1) Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A nemzeti értékhatárt elérő, vagy meghaladó beruházás esetén árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése is az ajánlatkérő részéről.

(2) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) a Közbeszerzési törvény 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

(3) A szolgáltatás-megrendelése árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.

Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a Kbt. 24. § és a 27. § szerinti a tárgya, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét.



(4) Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

(5) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.



3. A beszerzési értékhatárok

3.1. A közbeszerzés értékének meghatározása és értelmezése

A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 35-40. §-ában, valamint a 245. § bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban becsült érték).

A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében az ajánlati felhívás megküldésének, illetőleg a törvényben meghatározott esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.

3.2. A közbeszerzések értékhatárát a



  • Kbt. 30-34. §-a (közösségi értékhatárok),

  • Kbt. 244. §-a szerint a 2009. évre és azt követően az éves költségvetési törvény (nemzeti értékhatárok) tartalmazza.



a) Az értékhatárokat szervezeti szinten kell értelmezni. Ha a költségvetési szerv központból és tőle földrajzilag teljesen elkülönült szervezeti egységből áll, akkor is egy költségvetési szervként kell kezelni.

b) Építési beruházás, építési koncesszió beszerzése esetében, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek a harmadik rész helyett a IV. fejezet szerint kell eljárnia, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246-248. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

c) A Kbt. előírásainak megkerülése céljából tilos a közbeszerzést részekre bontani.

4. Közbeszerzési eljárás fajtái

A közbeszerzési eljárás

a) nyílt

b) meghívásos

c) tárgyalásos eljárás

d) versenypárbeszéd

A nyílt és a meghívásos eljárásban a helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlathoz kötve van. A nyílt és meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.

A meghívásos eljárásban a helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő által kiválasztottak tehetnek ajánlatot.

Tárgyalásos eljárás során a helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő, az általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről.

Versenypárbeszéd során az önkormányzat az általa törvényben előírtak szerint – kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek – az önkormányzat által meghatározott követelményrendszer keretei közötti – pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.

5. A közbeszerzési igények tervezése

(1) A jóváhagyott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a jegyző a költségvetési év elején, de legkésőbb április 15. napjáig (Kbt. 5. § (1) bek.) éves összesített közbeszerzési tervet köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről.

A közbeszerzési tervet a Képviselő-testület jogosult jóváhagyni.

A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésekre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésekre vonatkozó eljárást is le lehet folytatni, ha az előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.

A közbeszerzési tervet 5 évig meg kell őrizni (Kbt. 5. § (1) bek.).

 

A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az Önkormányzatnak, mint ajánlatkérőnek a honlapján, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerzések Tanácsa honlapján – a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül – közzé kell tenni. A Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ajánlatkérő Önkormányzat a közbeszerzési tervet és annak módosítását, a kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzéteheti. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.

A közbeszerzési tervben rögzíteni kell:

  • a tervezett közbeszerzéseket,

  • a közbeszerzés értékét (becsült érték),

  • az egyes közbeszerzési eljárásokat lebonyolító szervezetet (saját, külső).



6. A közbeszerzési eljárás előkészítése, adminisztráció

(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az Önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük. A jegyző gondoskodik a felhívás és az ajánlatkérő dokumentáció elkészíttetéséről és rendelkezésre állásáról. Szükség szerint a helyi önkormányzat közbeszerzési tanácsadó segítségét is igénybe veheti.

(2) Minden egyes közbeszerzési eljárást – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban dokumentálni kell, és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit az önkormányzat nevében a Polgármester gyakorolja.

(4) Az Önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendeletében meghatározott, vagy év közben felmerülő, a közbeszerzési értékhatárt meghaladó beszerzések kapcsán az eljárás elindításáért és annak koordinálásáért a polgármester, a beszerzés fedezetének valós rendelkezésre állásáért a jegyző a felelős.

(5) A helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, hirdetményeket öt munkanapon belül közbeszerzési eljárásonként csoportosítva honlapján közzétenni, vagy ha nem rendelkezik honlappal, akkor a Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétenni. A kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzé teheti. Az adatok internetes való közzétételéért a jegyző felelős.

Köteles közzétenni:

  • a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt,

  • az eljárás eredményességéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt,

  • a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt,

  • a közbeszerzés során kötött szerződéseket,

  • a szerződés módosításáról, teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt, illetve egyéb hirdetményeket,

  • ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos adatokat,

  • a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárásról szóló tájékoztatást a törvényben meghatározott adatokkal,

  • éves statisztikai összegzést.



A fent felsoroltakat a honlapon történő közzététel előtt meg kell küldeni az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának, illetve nemzeti értékhatárokat elérő egyszerű közbeszerzési eljárás esetében a Közbeszerzések Tanácsának.

Az Önkormányzat közzétételi kötelezettségének megfelelhet úgy is, hogy honlapjáról elérhetővé teszi a Közbeszerzések Tanácsa honlapján az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozóan megjelenő adatokat, információkat.



(6) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni, ezért a jegyzőt, a polgármesteri hivatal köztisztviselőit munkaköri leírásuknak megfelelően terheli a felelősség. Beérkező dokumentumokat az iratkezelési szabályzatba foglaltak szerint iktatni kell.

Ha az ügyben jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.

(7) Az éves közbeszerzésekről a Kbt. 16. §-ában meghatározott szerint éves statisztikai összegzést kell készíteni, melyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsának.

7. Az eljárást megindító (hirdető) hirdetmény, felhívás

(1) A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, felhívás végleges szövegét a jegyző hagyja jóvá. A jóváhagyott szövegnek megfelelő hirdetmény, felhívás közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyző az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével igazolja. Az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg.

(3) A helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Ez a szabály nem vonatkozik arra az esetre, ha az Önkormányzat támogatásra irányuló igényt nyújtott be vagy fog benyújtani (Kbt. 48. § (3) bek.), ekkor az ajánlati felhívást közzé teheti.





8. A közbeszerzési eljárásban résztvevő személyekre, szervezetekre vonatkozó szabályok

(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció tervezetének elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az Önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, pénzügyi-, jogi és műszaki szakértelemmel kell rendelkezniük.

(2) Az Önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az (1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki az (1) pontban megjelölt szakértelemmel együttesen rendelkezik.

9. Összeférhetetlenségi okok

(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában, az Önkormányzat nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be (erőforrást nyújtó szervezetként sem) a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki illetőleg, amely

a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja;

c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.

(2) Nem kell alkalmazni a (1) bekezdést ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel a (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

(3) Ha az Önkormányzat nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az Önkormányzat nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

10. Az ajánlatok bontására

(1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.

 

(2) Az ajánlatok felbontásánál az Önkormányzat, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnek jelen.

 

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

 

(4) Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.

 

(5) Az ajánlatok felbontásakor a jegyzőkönyv készítéséről a jegyzőnek illetve általa megbízott személynek vagy szervezetnek kell gondoskodnia.

 

(6) A jegyzőkönyvek érintetteknek való megküldése a jegyző feladata.

 

11. Hiánypótlásra vonatkozó szabályok

(1) Az Önkormányzat köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.

(2) A hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve hiányosságainak pótlására terjedhet ki, továbbá az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre irányulhat. Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát.

 

(3) A hiánypótlásról az Önkormányzat egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.

 

(4) Az ajánlattevő a (2) bekezdésben meghatározott körben a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az Önkormányzat által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig.

 

(5) A hiánypótlást követően az Önkormányzat köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető.

 

12. Ajánlatok elbírálása

(1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) Az ajánlatok bírálati szempontjai a következők lehetnek:

a) A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy

b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, melyre a Kbt. 57. § (3) bekezdésbe foglalt szabályok az irányadóak.

(3) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.

 

(4) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.

 

(5) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (Kbt. 57. §) alapján, illetőleg a Kbt. 89–90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni.

 

(6) Az Önkormányzat az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel.

 

(7) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

 

(8) Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak vagy magasnak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az Önkormányzat az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket vagy azokat kirívóan meghaladja, illetve ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő eszköz- és anyagköltség nem éri el az ágazatban általában szokásos árszintet vagy azokat kirívóan meghaladja. A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Ezen okból érvénytelennek nyilvánított ajánlatokról az Önkormányzat köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsán keresztül az Európai Bizottságot.

 

14. Eredményhirdetésre vonatkozó szabályok

a) Az ajánlatokat a legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc, építési beruházás esetén hatvan napon belül (Kbt. 94. § (1) bek.) – az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban – nyilvánosan ki kell hirdetni, megjelölve az eljárás nyertesét és, – ha arra az ajánlati felhívásban utalás volt – a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt.

b) Az eredményhirdetés időpontját egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal (Kbt. 94. § (2) bek.) a Bíráló Bizottság jogosult elhalasztani. Az eredeti határidő lejárta előtt a halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni kell.

c) Az ajánlatok elbírálása során a Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő nevében, a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó képviselő-testület részére.

d) Az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a jegyző vagy az általa kijelölt személy, szervezet hirdeti ki, az eredményhirdetésre az ajánlattevőket és a Kbt. 95. §-ában feltüntetett személyeket, szerveket meg kell hívni.

e) Az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót legkésőbb az eredményhirdetéstől, illetőleg – eredménytelen eljárás esetén – az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül (Kbt. 98. § (2) bek.) hirdetményben közzé kell tenni külön jogszabályban foglaltak szerint.

15. Szerződések megkötése, teljesítése

a) Az Önkormányzat a szerződések kötésére vonatkozó előírások (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés stb.) betartásával köti meg a szerződést az eljárás nyertesével. Amennyiben az eljárás nyertese visszalép – és az ajánlati felhívásban ezen kitétel szerepel – akkor az Önkormányzat jogosult az eredmény kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel megkötni a szerződést. A szerződés aláírása a képviselő-testület adott közbeszerzésre vonatkozó, szerződéskötésre felhatalmazó határozata alapján az abban megjelölt személy jogosult.

b) Az Önkormányzat a nyertes szervezettel (személlyel) [Kbt. 91. §] szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

c) A szerződés a Kbt. 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96/A. §-sal nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

d) Az Önkormányzat a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést honlapján, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerezések Tanácsa honlapján a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.

16. A közbeszerzési eljárás belső ellenőrzése

A szabályzat hatálya alá tartozó közbeszerzések ellenőrzését a megbízott belső ellenőrök végzik.













II.



A helyi önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi köre

1. A Képviselő-testület

A képviselő-testület gyakorolja az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit. A képviselő-testület nevében a Polgármester jár el.

A közbeszerzések előkészítése és végrehajtása során a képviselő testület feladata különösen:

  • kiadja a Közbeszerzési Szabályzatot, valamint az éves közbeszerzési tervet,

  • kijelöli és megbízza a Bíráló Bizottság tagjait,

  • indokolt esetben szakértő céget bíz meg az eljárás teljes, vagy részleges lefolytatásával,

  • meghatározza az eljárás fajtáját,

  • a Bíráló Bizottság, illetve a szakértő cég javaslata alapján dönt az ajánlatok érvényességéről és az eljárás eredményéről.

2. A jegyző

  • köteles a közbeszerzési eljárásban az e rendeletben meghatározott feladatok ellátására,

  • segíti a Bíráló Bizottság és a szakmai megbízott munkáját,

  • általános felelősség terheli a közbeszerzési eljárás törvényességének biztosításáért. Az ezzel kapcsolatos észrevételeit köteles haladéktalanul a polgármesternek jelezni, illetve a képviselő-testület tudomására hozni, továbbá ellenőrzi az egyes közbeszerzési eljárási cselekmények szakszerű, határidőben történő végrehajtását,

  • az éves költségvetés elfogadását követően elkészíti a beszerzési tervet,

  • felelős a közbeszerzési értékhatárt meghaladó beszerzések a beszerzés fedezetének valós rendelkezésre állásáért,

  • felelős a közzéteendő adatok internetes való közzétételéért,

  • felelős a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásának megszervezéséért.

  • Mivel a hivatalban megfelelő szakértelemmel rendelkező köztisztviselő nincs alkalmazva, a közbeszerzési szakértelmet kívánó feladatokat külső szakértők bevonásával oldatja meg.

  • a szakmai igények alapján gondoskodik- a szakértelemmel bíró személy vagy szervezet bevonásával- az ajánlati felhívás és dokumentáció összeállításáról, ajánlatkérő dokumentáció elkészíttetéséről és rendelkezésre állásáról, előkészíti a szerződést a dokumentációban megadott szerződés-tervezet alapján, és gondoskodik annak az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban történő aláírásáról,

  • közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, felhívás végleges szövegét a jegyző hagyja jóvá

  • az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével igazolja

  • a szakmai igények alapján gondoskodik az elbírálási szempontok összeállításáról

  • gondoskodik az eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg az EU Hivatalos Lapjában történő közzétételéről, valamint a közzététel díjának átutalásáról; hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos és hirdetmény közzététele nélküli egyszerű eljárás esetén az ajánlati felhívásnak az ajánlattevő(k) részére történő közvetlen megküldéséről,

  • gondoskodik a Bíráló Bizottság tagjainak összehívásáról és a teljes ajánlati felhívás és dokumentáció rendelkezésükre bocsátásáról,

  • a jegyzőkönyv készítéséről a jegyző illetve általa megbízott személy vagy szervezet gondoskodik,

  • a jegyzőkönyvek érintetteknek való megküldése a jegyző feladata,

  • az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a jegyző vagy az általa kijelölt személy, szervezet hirdeti ki,

  • amennyiben a szerződés teljesítése során szerződésmódosításra kerül sor, tájékoztatót készít, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.

  • a szerződés teljesüléséről (egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként) tájékoztatót készít.



3. A Bíráló Bizottság

a) A képviselő-testület gondoskodik az önkormányzati hivatalon belüli ún. Bíráló Bizottság létrehozásáról. A Bíráló Bizottságba 3 fő állandó tagot választ, melyet szükség esetén – adott közbeszerzés jellegétől függően, alkalomszerűen – további tagokkal egészíthet ki. A Bíráló Bizottság tagjai mellé lehetnek további választott tagok is, akik a közbeszerzés tárgyát képező téma szerint szakértelemmel bírnak, mint segítők, illetve közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy, hivatalos közbeszerzési tanácsadó segítsége is igénybe vehető. A bíráló bizottság állandó tagjai a mindenkori: polgármester, jegyző, költségvetési-gazdálkodási munkakört betöltő köztisztviselő.

b) A Bíráló Bizottság a munkájával kapcsolatos ügyviteli munkák ellátását Önkormányzati hivatal ügyviteli feladatait ellátó személyek kötelesek segíteni, a jegyző utasítása szerint.

c) Bíráló Bizottság feladatai:

  • A Bíráló Bizottság az ajánlatokat értékeli és írásbeli szakvéleményt, döntési javaslatot készít a képviselő testület részére. A Bíráló Bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.

d) A Bíráló Bizottság állandó tagjainak névsorát és munkakörét jelen szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. A melléklet csatolásáért és évenkénti felülvizsgálatáért a jegyző tartozik felelősséggel.

e) A Bírálóbizottság akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van, döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

4. A Polgármester

-A polgármester képviseli a helyi önkormányzat képviselő-testületét a közbeszerzési eljárás során.

- A polgármester a közbeszerzési eljárás során ellátandó fontosabb feladatait e szabályzat az egyes eljárási szakaszoknál rögzíti



 

 

 

 

 

III.



KÖZBESZERZÉSI SZAKÉRTELEM BIZTOSÍTÁSA, A HIVATALOS KÖZBESZERZÉSI TANÁCSADÓ



A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárásba Az Önkormányzat hivatalos közbeszerzési tanácsadót (Kbt. 11. §) köteles bevonni.

Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben közbeszerzési szakértelemmel rendelkező szervezet vagy személy is bevonható.

A hivatalos közbeszerzési tanácsadó, közbeszerzési szakértő szakértelmével elősegíti a közbeszerzési eljárás e törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelő lefolytatását. A Polgármester a tanácsadót, szakértő bevonja különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe és bevonhatja a Bíráló Bizottságba is. A közbeszerzési tanácsadó, szakértő az Önkormányzat jegyzőjével feladatarányos munkamegosztásban dolgozhat.

IV.

Záró rendelkezések

1. Az Önkormányzat közbeszerzését végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni.

2. A közbeszerzési szabályzatot a Képviselő-testület jogosult jóváhagyni.

3. Jelen szabályzat 2009. szeptember 24. napján lép hatályba. Rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően felmerült közbeszerzések esetében kell alkalmazni.

4. Jelen közbeszerzési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. rendelkezései irányadóak. Amennyiben jelen szabályzatban foglaltak és a hatályos Kbt. előírásai között ellentmondás merülne fel, úgy a mindenkor hatályos Kbt. rendelkezései irányadóak.

Fülöp, 2009. szeptember 24.



/:Bugyáné Szász Erzsébet:/ /:Kissné Terdik Erzsébet:/

polgármester jegyző



Záradék: Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 246/2009. (IX. 24.) KT. sz.

határozatával elfogadta.









1. számú melléklet



A Bíráló Bizottság állandó tagjai:



Bugyáné Szász Erzsébet polgármester

Kissné Terdik Erzsébet jegyző

Kis Lászlóné költségvetési főmunkatárs





































 

 

 

 

247/2009. (IX.24.) KT. sz. Határozat

Fülöp Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Fülöp Község Önkormányzata 2009. évi közbeszerzési

tervét a határozat melléklete szerint elfogadja.

 

Határidő: folyamatos

Felelős: Bugyáné Szász Erzsébet polgármester



-Fülöp Község Önkormányzata

2009. évi közbeszerzési terve

A közbeszerzés tárgya és mennyisége1

Irányadó eljárásrend

Tervezett eljárási típus

Időbeli ütemezés

Sor kerül-e vagy sor került-e az adott közbeszerzéssel összefüggésben előzetes összesített tájékoztató közzétételére2?

az eljárás megindításának, illetve a közbeszerzés3 megvalósításának tervezett időpontja

szerződés teljesítésének várható időpontja vagy a szerződés időtartama

I. Árubeszerzés

 

 

Közcélú foglalkoztatáshoz anyag és eszközbeszerzés

Értékhatárt el nem érő

-

2009. 10. 01.

2010.06.30.

Nem

Óvodai foglalkoztató eszközök beszerzése

Értékhatárt el nem érő

-

2009.10.01.

2010.06.30.

Nem

-

 

 

 

 

 

II. Építési beruházás

 

 

Szennyvízhálózat bővítése

Értékhatárt el nem érő

-

2009.09.01.

2010.08.31.

Nem

Arany J. utca járdaépítés

 

Értékhatárt el nem érő

-

2009.09.01.

2010.11.30.

Nem

 

Vízelvezető árkok építése

Értékhatárt el nem érő

-

2009.10.01.

2010.12.31.

Nem

III. Szolgáltatás-megrendelés

 

 

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Fülöp Község Önkormányzata közoktatási intézményeiben (TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0229)

 



Nemzeti értékhatárt elérő



Egyszerű, nemzeti közbeszerzési eljárás



2009. október 09

 



2010.08.31.



nem

-

 

 

 

 

 

IV. Építési koncesszió

 

 

 

 

 

-

 

 

 

 

 

V. Szolgáltatási koncesszió

 

 

 

 

 

Fülöp, 2009. szeptember 22.

/:Bugyáné Szász Erzsébet:/

polgármester

Záradék:

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 247/2009. (IX.24.) KT. sz. határozatával elfogadta.



Bugyáné Szász Erzsébet polgármester tájékoztatja a képviselőtestület arról, hogy valótlant állított Zíh Imre az elmúlt ülésen azzal, hogy az akkori képviselőtestület nem támogatta az idősek otthonának létesítését. Elmondja, hogy visszakeresték a jegyzőkönyveket és abból világosan kitűnik, hogy minden képviselő támogatta az elképzelést, csak Zih Imre nem valósította meg a terét.

Tájékoztatja továbbá képviselőtestületet, hogy a Jobbik Magyarországért helyi szervezete egy cikket juttatott el a polgármesteri hivatalhoz azzal, hogy a közeljövőben megjelenő községi újságban jelenttessük meg. Nem javaslom az ilyen cikkek megjelentetését. A szervezetek és pártok a kiadványaikat jelentessék meg saját maguk. Az alapinformáció megjelentetésétől nem zárkózunk el.

Lugosiné Illés Margit: Le kell rögzíteni, hogy mik az alapinformációk. A cikket ilyen formában ő sem javasolja a községi lapban való megjelentetésre.

Az alapinformáció : Név, székhely és elérhetőség.

Hutóczki Péter szintén nem javasolja a mozgalom cikkének megjelentetését, elmondja, ha egyet megjelentetünk akkor mindenkiét meg kell jelentetnünk, Ez a lap nem politikai célokat, hanem falu lakosságát érintő dolgokról való tájékoztatást szolgálja.

Lekkáné Nyíri Franciska. Az elmúlt héten egy 100 éves nénit temettünk, illett volna elbúcsúztatni a képviselőtestületnek.

Bugyáné Szász Erzsébet polgármester. A segítséget amit kértél megadtuk, ha mi elfelejtettük, akkor neked szólni kellett volna.

Az újságban külön megfogunk emlékezni róla.

Sándor Jánosné javasolja, hogy egy szerkesztő bizottságot alakítson a testület aki a megjelenő cikkeket átnézi a kiadás előtt.

Bugyáné Elmondja, hogy Hutóczki Péter és Ő maga felelős a kiadásért, Lugosiné Illés Margit pedig az iskolából megjelentetni leadott cikkeket továbbítja, illetve átnézi , javasolja a bizottságba Sándor Jánosnét ha már az ötlet Ő benne merült fel.

A képviselőtestület a javaslatokat egyhangúlag elfogadja és egyidejű nyílt szavazással, egyhangúlag meghozza az alábbi határozatokat.

 

248/2009. (IX.24.) KT. Határozat:

Fülöp Községi Önkormányzat Képviselőtestülete úgy határoz, hogy a

pártok és szervezetek kampány jellegű írásait nem jelenteti meg a

Fülöpi Hírek negyedévente megjelenő községi lapban.

Leközli azonban minden szervezet és párt alapinformációját, amennyiben

azt kérik.

Alapinformáció csak a párt, vagy szervezet nevét, székhelyét és elérhetőségét

tartalmazhatja.

Felelős: Bugyáné Szász Erzsébet polgármester

Határidő: Azonnal és folyamatos.

 

249/2009. (IX.24.) KT. Határozat:

Fülöp Községi Önkormányzat Képviselőtestület a

negyedévenként megjelenő Fülöpi Hírek lapban

leközlendő cikkek ellenőrzésére szerkesztő bizottságot hoz

létre.

A bizottság tagjai: Bugyáné Szász Erzsébet polgármester

Hutóczki Péter közművelődési előadó önkorm. képviselő

Lugosiné Illés Margit alpolgármester

Sándor Jánosné önkorm. képviselő.

Felelős: Bugyáné Szász Erzsébet polgármester

Határidő: Azonnal és folyamatos.

 

Hutóczki Péter kéri a képviselőket, hogy javaslataikkal segítsék munkájukat.

 

Bugyáné Szász Erzsébet polgármester megköszöni a Képviselőtestület munkáját az ülést bezárja.

 

kmf.

 

/:Bugyáné Szász Erzsébet:/ /:Kissné Terdik Erzsébet:/

polgármester jegyző

 

 

 

 

 

…………………………………………………. ……………………………………………...

Czigle József jkv. hitelesítő Czuper Árpádné jkv. hitelesítő

 

 

1 Az ajánlatkérőnek a legalább az irányadó egyszerű közbeszerzési értékhatárt elérő, kivételnek nem minősülő közbeszerzéseit kell feltüntetnie, utalva a kizárólagos ügyvédi tevékenységnek minősülő szolgáltatásokra, valamint a központosított közbeszerzési körbe tartozó közbeszerzésekre is.

2 Ha már korábban sor került, az erre történő pontos hivatkozás is megjelölendő.

3 Például a kizárólagos ügyvédi tevékenység beszerzése vagy a központosított közbeszerzési körbe tartozó közbeszerzés esetén.

2021. január 20., szerda
Köszöntjük Fábián, Sebestyén olvasóinkat!
Holnap Ágnes napja lesz.
Facebook
Hírlevél