„Szüretelnek, énekelnek,
láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró,
musttal teli kiskancsó,
Sose láttam szebbet...”

A szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál. Ünnepnek számított és számít ma is, hiszen egy egész évi munka gyümölcsével szembesül a szőlőművelő. Valaha igazi „sátoros ünnep” volt, ilyenkor a család apraja-nagyja kivette a részét belőle.

Régi népdalaink ma is idézik ezt a nagy eseményt:

„Ettem szőlőt, most érik…” „Ősszel érik babám a fekete szőlő…” „Érik a szőlő hajlik a vessző…”

Évek óta kedvelt hagyományőrző program óvodánkban az őszi szüret, melyet idén október 4-én tartottunk. A gyerekekkel egész héten lázasan készülődtünk: szüreti dalokat énekeltünk, mondókákat, verseket tanultunk, az ábrázoló tevékenységek során szőlőfürtöket készítettünk különböző technikákkal.  A jó időnek köszönhetően a teraszon tartottuk meg a mulatságot.

A kicsik énekeltek, táncoltak, népi játékkal hangolódtunk rá a szüret hangulatára és persze kipróbálták a szüret elengedhetetlen kellékeit is. A leszemezett szőlő présbe került, aztán pedig a poharakba. Éhségünket a nagy munka közben lilahagymás zsíros kenyérrel és rágcsálni valókkal csillapítottuk.

A szülők rengeteg szőlőt és finomságot felajánlottak, amit ezúton is köszönünk, a gyerekek szívesen fogyasztották. Külön köszönet illeti  Pelestyák Sándorné Erzsike óvó nénit aki odaadó munkájával, sok-sok szőlővel járult hozzá a mulatsághoz, Tóth János tanár bácsit, aki rengeteg szőlővel támogatta rendezvényünket és megmutatta a gyermekeknek a saját szőlős kertjét.

A mulatság idén is rendkívül tartalmasra sikerült és ez a délelőtt valóban a gondtalan kikapcsolódásé volt.

Hutóczki Valéria  
óvodapedagógus