JEGYZŐKÖNYV

6-5/2011.

FÜLÖP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2011. március 25-én (péntek) de. 9 órakor

TARTOTT SOROS ÜLÉSÉRŐL

 

Hozott rendeletek:

2/2011. (III.25.) KT. sz. rendelet: Az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet elfogadása

3/2011. (III. 25.) KT. sz. rendelet: Önkormányzati képviselők költségtérítéséről és tiszteletdíjáról szóló 10/2003 (VII. 16.) KT. sz. rendeletének módosítása

Hozott határozatok:

28/2011. (III. 25.) KT. sz. határozat: Jelen ülés napirendjének elfogadása

29/2011. (III. 25.) KT. sz. határozat: Polgármesteri jelentés elfogadása

30/2011. (III. 25.) KT. sz. határozat: Alpolgármester tiszteletdíjának megszüntetése 2011. március 31. napjával

31/2011.(III.25.) KT. sz. határozat: Polgármester költség átalányának megszüntetése 2011. március 31. napjával

32/2011.(III.25.) KT. sz. határozat: Fülöp Község Önkormányzat 2011. évi közbeszerzési tervének elfogadása

33/2011.(III.25.) KT. sz. határozat: Fülöp Község Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának elfogadása

34/2011.(III.25.) KT. sz. határozat: Közfoglalkoztatásról szóló beszámoló elfogadása

35/2011.(III.25.) KT. sz. határozat: 2011-2014. évre vonatkozó gazdasági program elfogadása

36/2011.(III.25.) KT. sz. határozat: Közmeghallgatásra készült beszámoló elfogadása

37/2011. (III.25.) KT. sz. határozat: Polgármester 2011. évre vonatkozó szabadságolási tervének elfogadása

 

JEGYZŐKÖNYV

 

Készült: A Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. március 25.-én de. 9 órakor megtartott soros üléséről.

 

Jelen vannak: Hutóczki Péter polgármester, Mikáczó László Ferenc alpolgármester, Bugyáné Szász Erzsébet, Furó Tiborné, Czigle Attila, Hutóczki Imre, Sándor László képviselők.

 

Kissné Terdik Erzsébet jegyző, Földháti István alpolgármester tanácskozási joggal.

Furó Tibor előadó 5. napirendi pontnál.

 

Hutóczki Péter polgármester köszönti a Képviselő-testületet, megállapítja, hogy a Képviselő-testület határozatképes.

 

Jegyzőkönyv hitelesítőinek javasolja Bugyáné Szász Erzsébet és Hutóczki Imre képviselőket.

 

Nevezettek a javaslatot elfogadták.

 

Javaslatot tesz levenni a naprendről 9. és 10. pontot, mivel a szükséges dokumentumok nem állnak rendelkezésre.

 

A Képviselő-testület egyidejűleg nyílt szavazással, egyhangúan 7 igen szavazattal a napirendet és a jegyzőkönyv hitelesítőket elfogadta.

 

28/2011. (III. 15.) KT. sz. határozat:

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete

  • Jegyzőkönyv hitelesítőnek választja Bugyáné Szász Erzsébet és Hutóczki Imre képviselőket.
  • Jelen ülés napirendjét az alábbiakban határozza meg:

 

1. Polgármesteri jelentés, lejárt idejű határozatok, átruházott hatáskörben hozott döntések

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

2. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet felülvizsgálata.

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

3. Önkormányzati képviselők költségtérítéséről és tiszteltdíjáról szóló rendelet módosítása.

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

4. Közbeszerzési terv és közbeszerzési szabályzat elfogadása

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

5. Közfoglalkoztatásról beszámoló

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

6. Az önkormányzat gazdasági programjának elfogadása

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

7. Közmeghallgatás anyagának elfogadása (előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra)

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

8. Polgármester szabadság ütemtervének elfogadása (előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra)

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

9. Zárt ülés

 

  1. Polgármesteri jelentés, lejárt idejű határozatok, átruházott hatáskörben hozott döntések

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

 

Hutóczki Péter a polgármesteri jelentést az alábbiakkal egészíti ki:

  • Gyémántlakodalmuk alkalmából megköszöntöttük 2011. március 24.-én Szilágyi Sándor és feleségét a Nyírábrányi Idősek Otthonában

  • A Kelet Karitász Alapítvány – aki az EU Élelmiszersegély Magyarországi bonyolítója – tájékoztatta önkormányzatunkat, hogy nyilatkozatni kell a háztartásokat jövedelemhatárok alapján, hogy melyik rászorultsági kategóriában esnek, mert a Nemzeti Adó és Vámhivatal vizsgálhatja. Március 31.-ig a listát el kell küldeni a Karitász Alapítványnak, és arra kérem a Képviselő-testületet, hogy járjuk körbe a falut és nyilatkoztassuk az embereket.

 

 

A Képviselő-testület egyidejű nyílt szavazással, egyhangúlag, 7 igen szavazattal a polgármesteri jelentést a kiegészített pontokkal, a lejárt idejű határozatokat, és az átruházott hatáskörben hozott döntéseket elfogadja.

 

 

29/2011. (III.25.) KT. sz. határozat:

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete

A polgármesteri jelentést elfogadta.

 

Határidő: -

Felelős: Hutóczki Péter polgármester

 

2. Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet felülvizsgálata.

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

(előterjesztés csatolva)

 

Hutóczki Péter elmondja, hogy az előterjesztés, a rendelettel együtt kiosztásra került, amelyben részletesen indokolva van, hogy miért szükséges és használhatóbb egy új rendeletbe foglalt SZMSZ megalkotása, mint a régi módosítása.

Megkérdezi, hogy van e Jegyző asszonynak kiegészítése az előterjesztéssel kapcsolatban?

 

Kissné Terdik Erzsébet: nincs kiegészítésem, igyekeztem úgy összeállítani, hogy az megfeleljen a jogalkotási törvénynek. Az SZMSZ az önkormányzatokról szóló törvénnyel együtt olvasva értelmezhető. Az új jogszabály szerkesztési rendelkezések alapján a magyar jogszabályban szabályozott rendelkezések nem ismételhetőek meg, csak kiegészítő jellegű lehet. Ettől függetlenül logikájában és szabályozásában a korábbi rendelet és módosításainak felépítését vettem figyelembe.

 

Mikáczó László Ferenc: Kérdezi a 34. §. 4. pontját, miszerint az alpolgármestereknek minden hónap eső pénteki napján fogadóórát kell tartani?

 

Hutóczki Péter: Igen, 1 hónapban 1 órát beszéljünk meg, hogy mikor tartják az alpolgármesterek fogadóóráikat.

 

Furó Tiborné: Én jónak tartom az SZMSZ összeállítását.

 

 

A Képviselő-testület egyidejű nyílt szavazással, egyhangúlag, 7 igen szavazattal az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletet elfogadja.

 

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének

2/2011. (III. 26.) KT. sz. rendelet

Az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

 

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16.§. (1), a 18.§. (1) bekezdésében,

a 9.§. (1)-(2) bekezdése tekintetében az Ötv. 12.§. (1) bekezdésében,

a 10.§. (1) bekezdése tekintetében az Ötv. 31.§-ban,

a 21.§. (4) bekezdése tekintetében az Ötv. 15.§.,

a 26.§. (5) bekezdése tekintetében az Ötv. 16.§. (2) bekezdésében,

a 29.§. (1)-(4) bekezdései tekintetében az Ötv. 22.§. (1) bekezdésben kapott felhatalmazás és az Alkotmány 44/A.§. (1) bekezdés e.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

I. Fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1.§.

 

  1. Önkormányzat hivatalos elnevezése: Fülöp Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat

  2. Székhelye: 4266. Fülöp, Arany János u. 19. sz.

  3. Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

  4. Székhelye: 4266. Fülöp, Arany János u. 19. sz.

  5. A Képviselő-testület bizottságainak elnevezése: Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága (továbbiakban: Bizottság)

  6. Székhelye: 4266. Fülöp, Arany János u. 19. sz.

  7. A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Hivatal)

  8. Székhelye: 4266. Fülöp, Arany János u. 19. sz.

  9. Az önkormányzat és szerveinek hivatalos kör alakú bélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, a köríven a következő felirat olvasható: „Önkormányzati Képviselő-testület Polgármesteri Hivatal *Fülöp*.

 

2. §

 

  1. Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.fulopkozseg.hu

  2. Az Önkormányzat 2 havonta megjelenő lapjának címe: Fülöpi Hírek

 

3.§.

 

  1. Az Önkormányzat által alapított elismerés: Díszpolgári cím

  2. A díszpolgári cím adományozásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

 

4.§.

 

  1. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló

  2. Az Önkormányzat jelképeinek alapítását és használatának rendjét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

 

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

5.§.

 

  1. Az Önkormányzat által önként vállalt helyi közügyek:

  1. tanyagondnoki szolgálat

  2. mezei őrszolgálat

  3. településen működő civil szervezetek támogatása

  4. közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolására, művelésére önszerveződő közösségek tevékenységének támogatása.

  1. A Képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.

  2. Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésében biztosítja.

  3. Az Önkormányzat – saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, illetve gazdasági társaságot hozhat létre, illetve közvetlenül részt vehet ezekben. Vállalkozási tevékenysége alapfeladatai ellátását nem veszélyeztetheti.

 

6.§.

 

A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. A Képviselő-testület éves munkatervének elfogadása

  2. Az önkormányzati tulajdonú ingatlan elidegenítése, megterhelése

  3. Éven belüli 1 MFt értékhatárt meghaladó hitel felvétele

 

 

7.§.

 

  1. A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a következő feladat és hatásköreit:

 

1.átmeneti segély megállapítása

    1. temetési segély megállapítása

    2. szervezett szemétszállítási díj hozzájárulás megállapítása

    3. tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének engedélyezése

    4. családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás – szociális földprogramban történő részvétel

    5. szociális étkeztetés biztosítása

    6. lakásfenntartási támogatás megállapítása

    7. rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása

    8. 1 M Ft értékhatárig dönt hitelfelvételről

    9. önkormányzat gazdálkodása során létrejött többlet bevételének felhasználásáról dönt 500 Eft-ig

    10. részvényesi jogok gyakorlása (Hajdú-Bihari Vízmű Zrt-ben)

 

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület

8.§.

 

  1. A Képviselő-testület létszáma 7 fő.

  2. Az önkormányzati képviselők névsorát a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza.

 

Az alakuló ülés

9.§.

 

  1. A Képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg.. Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti a polgármester eskütételéig.

  2. A korelnök felkérése a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

  3. A Képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

  4. A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

  5. Az alakuló ülésen a polgármester illetményére és költség-általányára a korelnök tesz javaslatot.

  6. Az alpolgármester választás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 tagú bizottságot hoz létre.

  7. Az alpolgármestert választással kapocsaltos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

 

A Képviselő-testület ülése

10.§.

 

  1. A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

  2. A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart.

  3. A Képviselő-testület határozatképességéhez 4 fő jelenléte szükséges.

  4. Amennyiben a megjelölt számú képviselő nincs jelen, az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül, változatlan napirenddel újra össze kell hívni.

  5. A határozatképesség vizsgálata az ülés teljes ideje alatt a levezető elnök feladata.

 

11.§.

 

  1. A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

  2. A Képviselő-testület rendes üléseit a Művelődési Házban – 4266. Fülöp, Arany János u. 21. sz. - tartja. Amennyiben a napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése más helyszínen is összehívható.

  3. A Képviselő-testület rendes üléseit lehetőség szerint a hónap második péntek napjára kell összehívni.

  4. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülést megelőző 4 nappal meg kell küldeni.

  5. Az ülés meghívóját – amely tartalmazza annak helyét, időpontját és napirendjét – a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján közzé kell tenni.

 

12.§.

 

  1. A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.

  2. Zárt ülést tart az Ötv-ben meghatározott esetekben.

  3. Zárt ülést rendelhet el minősített többségű szavazással vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

  4. Zárt ülés tartását indítványozhatja:

a.) a polgármester

b.) az alpolgármesterek

c.) a jegyző

d.) a képviselők

  1. A zárt ülésre ajánlott napirendi pontok előterjesztési titoktartási kötelezettség alá esnek. A titoktartási kötelezettség megszűnik, ha a Képviselő-testület úgy dönt, hogy a zárt ülésre ajánlott napirendi pontot nyilvános ülésen tárgyalja. A zárt ülésre ajánlott napirend nyilvános ülésen tárgyalásához a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

 

13.§.

 

  1. A polgármesternek a Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a képviselők legalább 1/4-ének vagy a bizottságának napirendet is tartalmazó kezdeményezésének beérkezését követő 15 napon belül.

  2. A rendkívüli ülés összehívása esetén meg kell jelölni az összehívás indokát és írásbeli előterjesztés kell:

a.) rendelet alkotáshoz

b.) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez

c.) népszavazással kapcsolatos ügyekben

  1. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül telefonon, e-mailben is összehívható.

 

14.§.

 

  1. A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a.) a képviselőket

b.) a bizottság nem képviselő tagjait

c.) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert

d.) a jegyzőt

e.) az önkormányzati intézmények vezetőit

f.) napirendi pont szerinti illetékes intézmény, polgármesteri hivatal munkatársát,

g.) a településen önszerveződő közösségek képviselőit

h.) akit a polgármester megjelöl

  1. A Képviselő-testület ülésén a képviselők és a polgármester szavazati joggal vesznek részt, amely magába foglalja a tanácskozás jogát is.

  2. Tanácskozási jog illeti meg az ülésen:

a.) a bizottság nem képviselő tagjait

b.) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert

c.) a jegyzőt

d.) az önkormányzati intézmények vezetőit

e.) napirendi pont szerint meghívottat

f.) önszerveződő közösségek képviselőit

g.) polgármester által meghívottat

 

Munkaterv

15.§.

 

  1. A Képviselő-testület az üléseit a munkaterv szerint tartja.

  2. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé.

  3. A képviselő-testület az éves munkatervét a megelőző év december 31. napjáig fogadja el.

  4. A munkaterv tartalmazza:

a.) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit

b.) közmeghallgatás időpontját

c.) előkészítésben résztvevők megjelölése

d.) napirend előterjesztőjének, felelősének megjelölése

e.) meghívandók felsorolása

f.) azoknak a napirendeknek megjelölése, amelyeknél közmeghallgatást kell tartani

g.) egyéb fontos teendők rögzítése

 

Előterjesztések

16.§.

 

  1. Előterjesztésnek minősül:

a.) beszámoló valamely szervezet tevékenységéről, feladat elvégzéséről

b.) tudomásul vételt igénylő tájékoztató

c.) döntést igénylő javaslat, mely határozathozatalra vagy rendeletalkotásra irányul

  1. Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

a.) polgármester

b.) a képviselő

c.) a képviselő-testület bizottsága

d.) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester

e.) jegyző

  1. Az előterjesztést általános szabály szerint írásban kell benyújtani. Szóbeli előterjesztés kivételesen tehető, különösen akkor, ha olyan információt tartalmaz, amely a testületi anyag megküldésekor még nem ismeretesek.

  2. Szóbeli előterjesztés esetén is kötelező írásban benyújtani a döntésről szóló javaslatot:

a.) rendelet módosítását igénylő előterjesztés

b.) költségvetési, pénzügyi tárgyú előterjesztés

c.) személyi ügyekben

 

17.§.

 

Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:

  1. tárgy pontos meghatározása

  2. előkészítésben résztvevők és az előterjesztés készítőjének megnevezése

  3. előzményeket, a témában esetlegesen korábban hozott képviselő-testületi döntéseket, végrehajtás állását

  4. jogszabályi környezetet, felhatalmazásokat, lehetséges döntési alternatívák megjelölését

  5. döntési javaslat:

a.) rendelet tervezet

b.) határozati javaslat

  1. végrehajtásért felelős és végrehajtás határidejének megjelölése

 

Sürgősségi indítvány

18.§.

 

  1. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – vita nélkül, egyszerű többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés napirendre vétele tárgyában.

  2. Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

a.) polgármester

b.) jegyző

c.) intézményvezető

d.) képviselő

e.) a bizottság elnöke

f.) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester

  1. A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanapon kell a polgármesternél benyújtani.

 

Tanácskozás rendje

19.§.

 

  1. Az ülés napirendjének megállapítása: az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel szavaz.

  2. A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és a képviselők javaslatot tehetnek, melyet az ülésvezető kérésére indokolni kell. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

  3. Az ülés napirendjének tárgyalási sorrendje:

a.) polgármesteri jelentés a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről

b.) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

c.) rendeletalkotást,, módosítást igénylő napirendi pontok

d.) határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok

e.) határozathozatalt nem igénylő napirendek

  1. A képviselő-testület a (3) pontban meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést nem kell határozatba foglalni.

 

20.§.

 

A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

  1. az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez

  2. előterjesztéssel kapcsolatos kérdések

  3. vita az előterjesztéssel kapcsolatban

  4. módosító javaslatok megtétele

  5. döntés a módosító javaslatokról döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról

  6. a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni

 

21.§.

 

Az ülésvezető jogkörei:

  1. megállapítja – és figyelemmel kíséri – a határozatképességet, megnyitja és bezárja az ülést.

  2. Javaslatot tesz az ülés napirendjére

  3. tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat

  4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat

  5. hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását

  6. hozzászóláskor: megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében

  7. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója nem a tárgyalt témához kapcsolódik, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót

  8. tárgyalási szünetet rendelhet el, akadályozó tényező bekövetkezésekor az ülést meghatározott időre berekesztheti.

  9. Biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendreutasíthatja, aki az ülést megzavaróan viselkedik, méltatlan magatartást tanúsít.

  10. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

 

 

Felvilágosítás kérés

22.§.

 

  1. Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás

  2. Interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetve annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

  3. A képviselők kérdéseiket és interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg:

a.) a polgármesternek

b.) az alpolgármesternek

c.) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek

d.) bizottság elnökének

e.) a jegyzőnek

  1. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a képviselő-testület.

  2. Ha az interpelláció benyújtására írásban a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon belül került sor, úgy erre az ülésen érdemi választ kell adni. Amennyiben a benyújtó képviselő nincs jelen a testületi ülésen úgy interpellációját előterjeszteni nem lehet.

  3. A képviselő-testület – alaposabb vizsgálatot érdemlő és igénylő ügyben – hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ.

  4. A válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül a képviselő-testület dönt az elfogadásról.

 

Döntéshozatal

23.§

 

  1. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról

  2. A módosító indítvány előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

  3. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség)

  4. A megválasztott képviselők több, mint felének igen szavazata - minősített többség - szükséges az Ötv. 15.§ (1) bekezdésén, a 18.§. (3) bekezdésén, valamint a 33/C.§. (1) bekezdésén túlmenően:

  1. önkormányzat, vagyonával, tulajdonával való rendelkezés 500.000.-Ft értékhatáron felül

  2. 1.000.000.-Ft-on felüli hitelfelvétel

  3. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása

  1. A minősített többségű döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének – 4 főnek - igen szavazata szükséges.

 

24.§.

 

  1. Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A név szerinti szavazást tarthat.

  2. Név szerinti szavazást kell tartani az Ötv. 18.§. (3.) bekezdésén túl, ha:

  1. a képviselő-testület 2/3-a indítványozza

  2. a polgármester kéri

  3. önkormányzati vagyon vagy tulajdon elidegenítésénél.

  1. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen-nem –tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

  2. A nyílt szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg, számszerűsítve közli . A szavazatok téves összeszámlálása miatt elrendelheti a szavazás megismétlését.

  3. Ha a szavazásra bocsátott javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt – IGEN szavazatot - , érvényes döntés nem született. Szünet elrendelése után a polgármester, vagy az ülés vezetője újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

  4. Ha a Képviselő-testület az (5) bekezdésben szabályozott eljárásban nem hoz döntést akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésre ismételten napirendre kell tűzni ha a döntésre jogszabályi kötelezettség miatt van szükség.

 

25.§.

 

  1. Titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 főből álló ideiglenes bizottságot hoz létre.

  2. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik urna igénybevételével.

  3. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

  1. a szavazás helyét, napját

  2. a szavazatszámláló bizottság tagjait

  3. a szavazás során felmerült esetleges körülményeket

  4. a szavazás eredményét

 

A Képviselő-testület döntései

26.§.

  1. A Képviselő-testület:
  • rendeletet alkot
  • határozatot hoz

2. A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

  • napirend meghatározásáról
  • jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztásáról
  • ügyrendi kérdésekről
  • képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról

27.§.

 

  1. A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása pozitív arab számokkal történik.

  2. A határozat megjelölése tartalmazza:

  • a Képviselő-testület megnevezését
  • „KT. sz. határozata” kifejezést
  • a határozat meghozatalának évét, hónapját, napját
  • példa a megjelölésre: „Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2011. (I.11.) KT. sz. határozata

3. A Képviselő-testület számozott határozata a (2) bekezdésen túl tartalmazza:

  • a Képviselő-testület döntését

  • a végrehajtásért felelős megnevezését

  • a végrehajtás határidejét

4. E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

5. A Képviselő-testület határozatát a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

 

28.§.

1. Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

  • a képviselők
  • önkormányzati bizottság elnöke
  • polgármester
  • alpolgármester
  • a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester
  • jegyző
  • a település társadalmi, érdek-képviseleti és más civil szervezetek vezetői

2. A rendelet tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik. Megbízható az előkészítéssel, illetve abba bevonható az önkormányzat bizottsága, ideiglenes bizottság és külső szakértő.

3. A rendelet tervezetet a polgármester az érdemi tárgyalás előtt közmeghallgatásra bocsáthat, illetőleg közszemlére tehet, melyről a lakosságot a helyben szokásos módon – a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján – tájékoztatni kell.

4. A rendelet tervezetet az előkészítést követően a polgármester az indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

5. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a jegyző hirdeti ki a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül.

6. A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. A hatályos rendeletek jegyzéke az e rendelet függelékét képezi.

7. Az önkormányzati rendeletet évenként folyamatosan 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal és napját arab számmal kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, a „KT. sz. rendelete” kifejezést és az rendelet címét.

8. Példa a megjelölésre:

„Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének

1/2011. (I.11.) KT. sz. rendelete

a……………………………………………………..-ról”

9. Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

10. A jegyző 4 évente köteles gondoskodni a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

 

A jegyzőkönyv

29.§.

 

1. A Képviselő-testület üléséről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyv tartalmazza:

  • az ülés helyét, idejét
  • meghívottak nevét, megjelent képviselők és távolmaradók nevét a jelenléti ív alapján
  • tárgyalt napirendi pontokat
  • napirendi pontok előadóinak, valamint a hozzászólók megnevezését
  • a tanácskozás lényegét tömören, lényegre törően, kivéve ha a hozzászóló kéri a hozzászólás szó szerinti rögzítését.
  • a képviselő-testület határozatait, rendeletet, feltüntetve a szavazás számszerű eredményét

2. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, valamint a képviselők közül az ülésen megválasztott 2 jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

3. A jegyzőkönyv mellékletei:

  • a meghívó
  • a jelenléti ív
  • az írásbeli előterjesztések
  • írásban benyújtott hozzászólások, egyéb indítványok
  • név szerinti szavazásról készült névsor

4. A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli. A zárt ülések jegyzőkönyveit elkülönítve kell tárolni és őrizni.

5. A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyveit és mellékleteit az állampolgárok a Polgármesteri Hivatal helyiségében megtekinthetik

 

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

30.§.

 

  1. A Képviselőt az Ötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

  2. A települési képviselő köteles:

  1. választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszok intézését figyelemmel kísérni

  2. írásban vagy szóban a polgármesternél, bizottság elnökénél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud részt venni

  3. a Képviselői megbízatásához méltó, a Képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani

  4. a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni.

  5. bejelenteni – döntéshozatal előtt – személyes érintettségét.

 

V. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

31.§.

1. A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátásra – állandó vagy ideiglenes - bizottságokat választ.

2. A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozza létre, mely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. A Képviselő-testület Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságot hoz létre, mely 2 fő képviselő és 1 nem képviselő tagból áll.

4. Az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság feladatait az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

 

32.§.

 

1. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti az ülést.

2. A bizottság feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt. Határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3. A bizottság tagjai kötelesek a döntéshozatal előtt személyes érintettségüket bejelenteni

4. A bizottság döntésének végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a hivatal útján – gondoskodik.

5. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke ír alá.

 

VI.Fejezet

A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER

33.§.

Polgármester

 

  1. A polgármester foglalkoztatási jogviszonya a választással jön létre. A polgármester a Képviselő-testület törvényes képviselője, a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

  2. A polgármester kedd és csütörtöki napokon 9,00-11,00 óráig fogadóórát tart.

  3. A polgármester szabadságát a Képviselő-testület engedélyezi – kölcsönös együttműködéssel készített - éves szabadság terv alapján. Az éves szabadságolási tervet tárgyév február 28-ig kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

  4. A polgármester szabadságának ügyviteli feladatait a jegyző köteles ellátni.

 

34.§.

Alpolgármester

 

  1. A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester munkájának segítésére, helyettesítésére 2 alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert a saját tagjai közül választ meg.

  2. Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladatukat.

  3. A nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására az Ötv. 34.§. (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

  4. Az alpolgármesterek minden hónap első pénteki napján 8,00-9,00 óráig fogadóórát tartanak.

 

VII. Fejezet

A JEGYZŐ ÉS A POLGÁRMESTERI HIVATAL

35.§.

A jegyző

 

  1. A jegyző az Ötv-ben foglaltakon túlmenően:

  • a polgármester útmutatásával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket.
  • Véleményt nyilvánít a polgármester, alpolgármester, és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben.
  • Fogadóórát tart: kedd és csütörtöki napokon 9,00-11,00 óráig
  • javaslatot lesz az önkormányzat döntésének felülvizsgálatára
  • a jegyző helyettesítésének rendjét a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

 

36.§.

A polgármesteri hivatal

 

1. A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint bértömegét.

2. A hivatal szervezeti tagozódását egységes Polgármesteri Hivatalban határozza meg, melyben önálló szervezeti egységek nincsenek. A hivatalt a jegyző vezeti.

3. A hivatal ügyfélfogadási rendje:

  • hétfő, kedd és csütörtöki napokon: 8,00-16,00 óráig
  • szerda: nincs ügyfélfogadás
  • péntek: 8,00-12,00 óráig

 

VIII. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLAT TARTÁSI FORMÁK

37.§.

Helyi népszavazás

A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

 

38.§.

 

1. A képviselő-testület lakossággal való kapcsolattartási formái:

  • közmeghallgatás
  • lakossági fórum

2. A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

3. A közmeghallgatás tartására a képviselő-testület ülésének megtartására vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

4. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem válaszolható meg, azt a polgármesternek meg kell vizsgálnia és 15 napon belül írásban válaszolni kell a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

5. A lakosság tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonás érdekében lakossági fórum tartható. A fórum megszervezése a polgármester feladata.

 

IX. Fejezet

TÁRSULÁSOK

39.§.

A társulási megállapodás előkészítése a polgármester és a jegyző feladata, melyről a képviselő-testület dönt.

 

X. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

40.§.

 

  1. Az önkormányzat a költségvetéséről rendeletet alkot. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot lát el.

  2. A képviselő-testület a költségvetési rendeletet két fordulóban fogadja el.

  3. Az első fordulóban a tárgyévet megelőző év november 30-ig – a képviselő-testület tagjai általános választásnak évében legkésőbb december 15-ig – a költségvetési koncepciót kell kidolgozni, melyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.

  4. A második fordulóban a költségvetési törvényben, és az államháztartásról szóló törvényben előírt részletességgel elkészített költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a képviselő-testület, melyet a polgármester a vonatkozó jogszabályokban előírt határidőben terjeszt a képviselő-testület elé.

 

41.§.

 

A képviselő-testület zárszámadási rendeletet alkot, melynek tervezetét a polgármester a költségvetési évet követő 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé.

 

42.§.

 

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályait önálló rendeletben szabályozza.

43.§.

 

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Ötv-ben meghatározott szabályok az irányadóak. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulás útján gondoskodik.

 

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44.§.

 

  1. Ez a rendelet 2011. április 1. napján lép hatályba.

  2. Hatályát veszti a Fülöp Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003. ( IV. 30.) KT. sz. rendelet és az ezt módosító 7/2005 (IX.14.) KT.sz.r. 13/2010 (X.29.) KT.sz.r , 14/2006 (X.13.) KT.sz.r., 21/2010 (XII.17.) KT.sz.r., 9/2007 (IX.11.) KT.sz.r., 18/2007 (XII.20.) KT.sz.r., 10/2008 (IX.09.) KT.sz.r., 2/2009(I.27.) KT.sz.r. 22/2009 (IX.15.) KT.sz.r., 30/2009 (XI.23.) KT.sz.r., 6/2010 (V.04.) KT.sz.r., 12/2010 (X.13.) KT.sz.r.

 

 

/:Hutóczki Péter:/                                                                                                                   /:Kissné Terdik Erzsébet:/

polgármester                                                                                                                                          jegyző

 

A rendelet kihirdetve.

 

Fülöp, 2011. március 26.

/:Kissné Terdik Erzsébet:/

jegyző

 

 

  1. sz. melléklet a 2/2011. (III. 26 .) KT. sz. rendelethez

 

 

 

Az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság feladat és hatásköre:

 

 

  1. a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás lefolytatása

  2. összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása

  3. a polgármester illetményének, jutalmának megállapítására vonatkozó javaslat elkészítése

 

 

1.sz. függelék a 2/2011. (III. 26.)KT. sz. rendelethez

 

 

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete

 

 

  1. Hutóczki Péter polgármester Fülöp, Munkácsy M. u. 19.

  2. Mikáczó László alpolgármester Fülöp, Darvaskert u. 5.sz.

  3. Bugyáné Szász Erzsébet képviselő Fülöp, Kossuth u. 87.sz.

  4. Czigle Attila képviselő Fülöp, Bánháza 11.sz.

  5. Furó Tiborné képviselő Fülöp, Arany J. u. 99. sz.

  6. Hutóczki Imre képviselő Fülöp, Arany J. u. 62.sz.

  7. Sándor László képviselő Fülöp, Óvoda u. 13. sz.

  8. Földháti István nem képviselő,alpolgármester Fülöp, Óvoda u. 12. sz.

 

 

2. sz. függelék a 2/2011. (III. 26.)KT. sz. rendelethez

 

 

Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság tagjai

 

 

  1. Bugyáné Szász Erzsébet elnök

  2. Czigle Attila képviselő tag

  3. Bilánics Györgyné nem képviselő tag

 

3. sz. függelék a 2/2011. (III. 26.)KT. sz. rendelethez

 

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének

HATÁLYOS RENDELET JEGYZÉKE

 

 

1992

 

  1. 4/1992 (II.24.) KT. sz. r. Fülöp Község díszpolgára cím adományozásáról

módosítva:

12/1992.(VIII.09.) KT. sz. r.

14/1992 (VIII.19.) KT. sz. r.

 

 

  1. 9/1992 (V.25.) KT. sz. r. Helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

módosítva:

17/1992 (X.12.) KT.sz. r.

 

 

1993

 

  • 3/1993 (VII.23.)KT. sz. r. Helyi zászló és címer alapításáról

módosítva:

16/2009 (IX.15.) KT. sz. r.

 

 

1994

 

  • 7/1994 (XII.02.) KT. sz. r. Az önkormányzat vagyonáról

módosítva:

5/1997 (IV.30.) KT. sz. r.

17/2009 (IX.15.) KT. sz. r.

 

 

  • 11/1994 (XII.02.) KT. sz. r. Személyi adat és lakcímnyilvántartásról

módosítva:

18/2009 (IX.15.) KT. sz. r.

 

 

1995

 

  • 8/1995 (III.02.) KT. sz. r. Önkormányzati lakások és helyiségek bérleti

díjának megállapításáról

módosítva:

10/2010.(XI.19.) KT. sz. r.

 

1998.

 

  • 10/1998 (IX.30.) KT. sz. r. A kommunális adó megállapításáról

módosítva:

20/2010 (XII.17.) KT. sz. r.

 

 

2001.

 

  • 8/2001 (IX.11.) KT.sz.r. Közművelődésről és a nyilvános könyvtári ellátásról

módosítva:

20/2009. (IX.15.) KT. sz. r.

 

  • 10/2001 (IX.25.) KT.sz.r. Fülöp Község építészeti örökségének helyi

védelméről

módosítva:

9/2005(IX.14.) KT. sz. r.

 

2002.

 

  • 3/2002 (III.26.) KT.sz.r. A temetőről és a temetkezés helyi

szabályozásáról

 

  • 5/2002(V.29.) KT.sz.r. A köztisztviselők szociális, jóléti, egészségügyi, valamint kegyeleti támogatásairól

 

 

  • 6/2002 (VII.02.) KT.sz.r. Működtetési jog alapján végezhető önálló orvosi tevékenységről

 

2003.

 

  • 3/2003 (IV.14.) KT.sz.r. Az önkormányzat 2002. évi zárszámadásáról

 

  • 5/2003 (IV.30.) KT. sz. r. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési

Szabályzatáról

módosítva:

7/2005 (IX.14.) KT.sz.r. 13/2010 (X.29.) KT.sz.r

14/2006 (X.13.) KT.sz.r. 21/2010 (XII.17.) KT.sz.r.

9/2007 (IX.11.) KT.sz.r.

18/2007 (XII.20.) KT.sz.r.

10/2008 (IX.09.) KT.sz.r.

2/2009 (I.27.) KT.sz.r.

22/2009 (IX.15.) KT.sz.r.

30/2009 (XI.23.) KT.sz.r.

6/2010 (V.04.) KT.sz.r.

12/2010 (X.13.) KT.sz.r.

  • 6/2003 (IV.30.) KT.sz.r. A mezei őrszolgálat létesítéséről és fenntartásáról

Módosítva:

11/2005 (IX. 14.) KT.sz.r.

23/2009 (IX.15.) KT.sz.r.

33/2009 (XII.15.) KT.sz.r.

 

  • 10/2003 (VII.16.) Az önkormányzati képviselők költségtérítéséről

és tiszteletdíjáról

módosítva:

15/2006 (X.13.) KT. sz. r.

13/2007 (XI.28.) KT. sz. r.

2/2008 (II.15.) KT. sz. r.

14/2009. (VI.30.) KT. sz. r.

 

 

2004.

 

  • 2/2004 ( II.16.) KT. sz. r. Az önkormányzat 2004. évi költségvetéséről

módosítva:

9/2004 (IX.01.) KT. sz. r.

13/2004 (XI.30.) KT. sz. r.

4/2005 (III.31.) KT. sz. r.

 

  • 4/2004 (II.16.) KT.sz.r. A helyi iparűzési adóról

 

  • 7/2004 (IV.14.) KT.sz.r. Az önkormányzat 2003. évi zárszámadásáról

 

  • 12/2004 (X.26.) KT.sz.r. A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi

alapról

módosítva:

13/2005 (IX.14.) KT.sz.r.

24/2009 (IX. 15.) KT.sz.r.

 

  • 14/2004 (XI.30.) KT.sz.r. A 2005. évi költségvetési gazdálkodás

átmeneti szabályairól

 

  • 16/2004 (XII.16.) KT.sz. r. A hulladékgazdálkodásról

módosítva:

15/2007 (XII.20.) KT.sz.r.

16/2007 (XII.20.) KT.sz.r.

15/2008 (XII.15.) KT.sz.r.

25/2009 (IX.15.) KT.sz.r.

31/2009(XII.15.) KT.szr.

10/2010 (VIII.17.) KT.sz.r.

18/2010 (XII.17.) KT.sz.r.

 

2005.

  • 1/2005 (II.15.) KT.sz.r. Az önkormányzat 2005. évi költségvetéséről

módosítva:

6/2005 (VII.07.) KT.sz.r.

14/2005(XI.30.) KT.sz.r.

1/2006 (I.23.) KT.sz.r.

4/2006 (III.) KT.sz.r.

 

  • 5/2005 (IV.14.) KT.sz.r. Az önkormányzat 2004. évi zárszámadásáról

 

  • 17/2005 (XI.30.) KT.sz.r A 2006. évi költségvetési gazdálkodás átmeneti szabályairól

 

2006.

 

  • 2/2006 (II.15.) KT.sz.r. Az önkormányzat 2006. évi költségvetéséről

módosítva:

5/2006 (III.29.) KT.sz.r.

8/2006 (VI.19.) KT.sz.r.

9/2006 (VIII.17.) KT.sz.r.

11/2006 (IX.18.) KT.sz.r.

16/2006 (XI.27.) KT.sz.r.

19/2006 (XII.18.) KT.sz.r.

1/2007 (I.29.) KT.sz.r.

 

  • 3/2006 (III.29.) KT.sz.r. A közterület használatáról és a közterület

használati díj megállapításáról

módosítva:

12/2006 (IX.18.) KT.sz.r.

26/2009 (IX.15.) KT.sz.r.

 

 

  • 6/2006 (IV.14.) KT.sz.r. Az önkormányzat 2005. évi zárszámadásáról

 

 

  • 13/2006 (IX.18.) KT.sz.r. Fülöp Község Helyi Építési Szabályzatáról

(HÉSZ)

módosítva:

27/2009 (IX.15.) KT.sz.r.

11/2010 (VII.17.) KT.sz.r.

 

 

  • 18/2006 (XII.18.) KT.sz.r. A 2007. évi költségvetési gazdálkodás átmeneti szabályairól

 

2007.

 

  • 2/2007 (II.15.) KT.sz.r. Az önkormányzat 2007. évi költségvetéséről

módosítva:

4/2007 (V.19.) KT.sz.r.

6/2007 (V.30.) KT.sz.r.

7/2007 (VII.19.) KT.sz.r.

8/2007 (IX.11.) KT.sz.r.

11/2207 (XI.28.) KT.sz.r.

5/2008 (IV.16.) KT.sz.r.

 

 

  • 3/2007 (IV.18.) KT.sz. r. Az önkormányzat 2006. évi zárszámadásáról

 

 

  • 14/2007 (XII.20.) KT.sz.r. A 2008. évi költségvetési gazdálkodás átmeneti szabályairól

 

  • 17/2007 (XII.20.) KT.sz.r. Az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből

szolgáltatott ivóvízért, a közüzemi csatornamű

használatáért fizetendő díjak megállapításáról, a

díjalkalmazás feltételeiről

módosítva:

16/2008 (XII.15.) KT.sz.r.

28/2009 (IX.15.) KT.sz.r.

19/2010 (XII.17.) KT.sz.r.

 

 

2008.

 

  • 1/2008 (II.15.) KT.sz.r. Az önkormányzat 2008. évi költségvetéséről

módosítva:

7/2008 (IV.16.) KT.sz.r.

8/2008 (V.29.) KT.sz.r.

9/2008. (VIII.03.) KT.sz.r.

11/2008 (IX.09.) KT.sz.r.

13/2008 (XI.25.) KT.sz.r.

3/2009. (I.27.) KT.sz.r.

 

  • 3/2008 (II.15.) KT.sz.r. A szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól

módosítva:

1/2009 (I.27.) KT.sz. r.

6/2009 (II.10.) KT.sz.r

7/2009 (II.27.) KT.sz.r.

9/2009 (III.24.) KT.sz.r

11/2009 (IV.14.) KT.sz.r.

1/2010 (I.19.) KT.sz.r.

5/2010 (IV.20.) KT.sz.r.

7/2010 (V.04.) KT.sz.r.

14/2010 (X.29.) KT.sz.r.

 

  • 6/2008 (IV.16.) KT.sz.r. Fülöp Község Önkormányzat 2007. évi

zárszámadásáról

 

 

  • 14/2008 (XII.15.) KT.sz.r. A 2009. évi költségvetési gazdálkodás

átmeneti szabályairól

 

 

  • 17/2008 (XII.15.) KT.sz.r. Az önkormányzat által végzett közművesítéshez kapcsolódó közműfejlesztési hozzájárulásról

 

2009.

 

  • 4/2009 (II.10.)KT.sz.r. A gyermekvédelmi ellátások helyi

szabályairól

módosítva:

8/2009. (II.27.) KT.sz.r.

 

  • 5/2009 (II.10.) KT.sz.r. Az önkormányzat 2009. évi költségvetéséről

módosítva:

12/2009 (IV.24.) KT.sz.r.

13/2009 (V.18.) KT.sz.r.

15/2009 (VII.23.) KT.sz.r.

29/2009 (XI.23.) KT.sz.r.

2/2010 (II.15.) KT.sz.r.

 

  • 10/2009 (III.24.) KT.sz.r. Az önkormányzat 2008. évi zárszámadásáról

 

  • 32/2009 (XII.15.) KT.sz.r. A 2010. évi költségvetési gazdálkodás átme-

neti szabályairól

 

 

2010

  • 3/2010 (II.15.) KT.sz.r. Az önkormányzat 2010. évi költségvetéséről

módosítva:

8/2010 (V.07.) KT.sz.r.

9/2010 ( VIII17.) KT.sz.r.

15/2010 (XI.19.) KT.sz.r.

 

  • 17/2010 (XII.17.) KT.sz.r. Fülöp Község Önkormányzatának 2011. évi

átmeneti gazdálkodásáról

 

  • 22/2010 (XII.17.) KT.sz.r. Az anyakönyvi eljárás egyes díjairól

 

2011

 

  • 1/2011 (II.15.) KT.sz.r. Az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

 

4. sz. függelék a 2/2011. (III. 26.) KT. sz. rendelethez

 

 

LAKOSSÁGI ÖNSZERVEZŐDŐ KÖZÖSSÉGEK FÜLÖP KÖZSÉGBEN

 

Név Vezető

  1. Polgárőr Szervezet Fülöp Hutóczki Péter

  2. Csontos Ferenc Sportegyesület Hortobágyi Róbert

  3. Önkéntes Tűzoltóegyesület Furó Tibor

  4. Népdalkör Sulina Erika

  5. Idősek Klubja Popovics Ferencné

  6. Búzavirág Néptánccsoport Nagy Béla

 

 

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

 

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírja, hogy az önkormányzati választásokat követő 6 hónapon belül felül kell vizsgálni a Szervezeti és Működési Szabályzatot. A felülvizsgálat eredményeként a Szervezeti és Működési Szabályzat változatlan formában hatályban tartható, vagy módosítható, vagy új rendelet alkotható.

Tekintettel arra, hogy a jogalkotásról új törvény jelent meg, indokolt, hogy az önkormányzat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény előírásainak figyelembevételével az önkormányzat képviselő-testülete új rendeletet alkosson a Szervezeti és Működési Szabályzatról.

 

RÉSZLETES INDOKOLÁS

A bevezető rendelkezéshez

 

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény valamennyi jogszabály tekintetében, így az önkormányzati rendeletek tekintetében is előírja, hogy annak bevezető részében tételesen hivatkozni kell egyrészt a rendeletalkotásra felhatalmazó jogszabályokra. Az előterjesztett rendelet-tervezet bevezető része ennek a törvényi előírásnak tesz eleget.

 

1-4§-okhoz

 

A rendelet-tervezet I. fejezete általános rendelkezéseket tartalmaz. Nevesíti a kitüntető címeket, az önkormányzat lapjának, honlapjának címét, jelképeit.

 

5.§.-hoz

 

Külön törvény meghatározza az önkormányzatok által ellátandó kötelező feladatokat, így azokat önkormányzati rendeletben nem lehet szabályozni. Az önkormányzat által ellátandó önként vállalt feladatokat azonban a helyi rendeletnek tartalmaznia kell. Ezeket az önként vállalt feladatokat a rendelet-tervezet tartalmazza.

 

6-7.§.okhoz

 

A hatásköri szabályok nem változnak. A hatáskörök címzettje továbbra is a képviselő-testület, amely egyes hatásköreit – melyet a rendelet-tervezet pontosan rögzít- a polgármesterre átruházza.

 

8-15.§-okhoz

 

A képviselő-testület működésének szabályai alapjaiban változatlanok. A rendelt-tervezet részletesebben meghatározza az alakuló ülés rendjét. Szabályozza az összehívás rendjét, a meghívottak körét. Továbbá rögzíti a rendes ülések alapját képező munkaterv elkészítésének rendjét.

 

16-18.§.-okhoz

 

A rendelet-tervezet részletesen meghatározza, hogy mi minősül előterjesztésnek, kik jogosultak azok benyújtására, mit kell tartalmaznia. Fő szabály szerint továbbra is írásban kell benyújtani. Továbbra is meghatározza az SZMSZ, hogy melyek azok a legfontosabb előterjesztések, amelyek minden esetben kizárólag írásban nyújthatók be. Nevesíti a sürgősségi indítványt és annak benyújtásának módját.

 

19-21.§-okhoz

 

Részletesen meghatározza a tanácskozás rendjét, az ülésvezetés szabályait, az ülésvezetői jogköreit.

 

22.§.

 

A rendelet-tervezet továbbra is fenntartja az interpelláció és a kérdés lehetőségét. Mindként jogintézmény eljárási szabályait rögzíti.

 

23-25.§.-okhoz

 

A javaslat rögzíti a döntéshozatal formáit, szabályait, a minősített többséget igénylő – a Ötv-ben meghatározottakon túl – kérdéseket, a név szerinti és a titkos szavazás eljárásrendjét.

 

26-28.§.-okhoz

 

A rendelet-tervezet rögzíti a képviselő-testület döntéseinek fajtáit. Meghatározza a határozatok és a rendeletek formai és tartalmi szabályait.

 

29.§-hoz

 

A javaslat részletezi a jegyzőkönyvvezetés szabályait. Meghatározza a jegyzőkönyvekbe történő betekintés szabályait is.

 

30.§-hoz

 

A képviselők jogállását és kötelezettségeit törvények szabályozzák, így csak az azokban nem nevesítettek kerültek az SZMSZ tervezetébe rögzítve.

 

31-32.§-okhoz

 

Meghatározza a bizottsági struktúrát, az ellátandó feladatokra. Lehetővé teszi ideiglenes bizottság létrehozását.

 

33-35.§-okhoz

 

A javaslat a tisztségviselők (polgármester, alpolgármesterek, jegyző) tekintetében az ügyfélfogadás rendjét szabályozza, valamint rögzíti, hogy Fülöp Községben két társadalmi megbízatású alpolgármester választható.

 

36.§-hoz

 

A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódását, ügyfélfogadási rendjét szabályozza.

37-38.§-okhoz

 

A helyi népszavazás rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. A lakossággal való kapcsolattartás két formáját nevesíti: közmeghallgatás és a lakossági fórum. A közmeghallgatás törvényi előírás alapján is kötelező.

 

 

39.§-hoz

 

A rendelet-tervezet a társulások kapcsán akként rendelkezik, hogy a társulási megállapodások előkészítése a polgármester és a jegyző feladata. Természetesen a társulásokkal kapcsolatos döntések a képviselő-testületet illetik meg.

 

40.-43.§-okhoz

 

A rendelet-tervezet az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos lényeges elemek rögzítése: költségvetési rendelet, zárszámadási rendelet elfogadásának rendje, utalás az önálló vagyonrendeletre és az ellenőrzési feladatok ellátására.

 

44.§-hoz

 

A rendelet-tervezet az új SZMSZ hatálybalépésének napját 2011. április 1. napjában jelöli meg. Rendelkezik arról, hogy a korábbi SZMSZ-ről szóló önkormányzati rendelet és valamennyi azt módosító önkormányzati rendelet hatályát veszti.

 

3. Önkormányzati képviselők költségtérítéséről és tiszteltdíjáról szóló rendelet módosítása.

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

(előterjesztés csatolva)

 

 

Hutóczki Péter: Elismerésemet kívánom kifejezni, hogy a Képviselő tagok tiszteletdíjukról lemondanak.

 

Furó Tiborné: Megerősítem ismét ugyancsak azt, hogy megszorítások kellenek minden területen, legyen ez egy felhívás mindenkinek, hogy lemondunk a tiszteletdíjunkról.

 

Hutóczki Péter: Ha van javaslat a testület részéről, arra hogy hol lehet még megszorításokat végezni, várom azokat.

 

Furó Tiborné: például az átmeneti segélyben?

 

Hutóczki Péter: Ha a Képviselő-testület úgy gondolja, kerüljön át az átmeneti segély ügyben hozott döntések polgármester hatáskörből, Képviselő-testületi hatáskörbe nyugodtan lehet kérni.

Hutóczki Imre: A köztisztviselők cafetériája kötelező, mert ha nem akkor csökkenthető az is!

 

Kissné Terdik Erzsébet: A köztisztviselők részére a cafetéria juttatás kötelező, az ő bérüknek más részét érinti a csökkentés, ami nem jogszabályellenes.

 

Hutóczki Péter: Kérelemben nyilatkoztam arról, hogy költségtérítésemet március 31. napjától szüntessék meg.

Kérem a Képviselő-testületet, szavazzunk a rendeletről.

 

 

A Képviselő-testület egyidejű nyílt szavazással, egyhangúlag, 7 igen szavazattal az önkormányzati képviselők költségtérítéséről és tiszteletdíjáról szóló rendelet módosítást elfogadta.

 

 

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2011. (III. 26.) KT. sz. rendelet

az önkormányzati képviselők költségtérítéséről és tiszteletdíjáról szóló 10/2003 (VII. 16.) KT. sz. rendeletének módosításáról

Fülöp Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdése a) pontjában, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati képviselők költségtérítéséről és tiszteletdíjáról szóló 10/2003 (VII. 16.) KT.sz. rendeletének (továbbiakban: Rendelet) a módosítására a következőket rendeli el:



1.§.

A Rendelet 3.§-a és 3/A.§.-a hatályát veszti.

 

 

Záró rendelkezés

 

2.§.

 

Ez a rendelet 2011. március 31. napjával lép hatályba és 2011. december 31.napján hatályát veszti.

 

 

/:Hutóczki Péter:/                                                                                                                    /:Kissné Terdik Erzsébet:/

polgármester                                                                                                                                           jegyző

 

 

A rendelet kihirdetve: Fülöp, 2011. március 26.

 

/:Kissné Terdik Erzsébet:/

jegyző

 

 

Hutóczki Péter: Kérem szavazzunk a határozatokról.

 

A Képviselő-testület egyidejű nyílt szavazással, egyhangúlag, 7 igen szavazattal a határozatot elfogadta.

 

30/2011. (III.25.) KT.sz. határozat

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete Mikáczó László Ferenc alpolgármester kérésére mellőzi részére a tiszteletdíj megállapítását 2011. március 31. napjától.

 

Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságának az értesítéséről.

 

Felelős: Hutóczki Péter polgármester

Határidő: azonnal

 

A Képviselő-testület egyidejű nyílt szavazással, egyhangúlag, 7 igen szavazattal a határozatot elfogadta.

 

31/2011. (III.25.) KT.sz. határozat

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete Hutóczki Péter polgármester kérésére mellőzi részére a költségátalány megállapítását 2011. március 31. napjától.

 

Felelős: Hutóczki Péter polgármester

Határidő: azonnal

 

4 Közbeszerzési terv és közbeszerzési szabályzat elfogadása

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

(előterjesztés csatolva)

 

 

Hutóczki Péter: a közbeszerzési terv előterjesztést ismertette. Megkérdezi Jegyző asszonyt van e kiegészítése az előterjesztéssel kapcsolatban.

 

Kissné Terdik Erzsébet: nincs kiegészítésem, várom a kéréseket.

 

Bugyáné Szász Erzsébet: A TIOP pályázattal kapcsolatosan van e valami fejlemény?

 

Kissné Terdik Erzsébet: Elfogadták a pályázatot, most vizsgálják, hogy közbeszerzés alá kell-e vonni.

 

A Képviselő-testület egyidejű nyílt szavazással, egyhangúlag, 7 igen szavazattal a közbeszerzési tervet elfogadta.

 

 

32/2011. (III. 25.) KT. sz. határozat:

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete Fülöp Község Önkormányzat 2011. évi közbeszerzési tervét a határozat melléklete szerint elfogadja.

 

Határidő: folyamatos

Felelős: Hutóczki Péter

 

Fülöp Község Önkormányzata

2011. évi közbeszerzési terve

A közbeszerzés tárgya és mennyisége1

Irányadó eljárás-rend

Tervezett eljárási típus

Időbeli ütemezés

Sor kerül-e vagy sor került-e az adott köz-beszerzéssel összefüggés-ben előzetes összesített tájékoztató közzétételére2?

az eljárás megindításának, illetve a közbeszerzés3 megvalósításá-nak tervezett időpontja

szerződés teljesítésé-nek várható időpontja vagy a szerződés időtartama

I. Árubeszerzés

 

 

 

 

 

Iskola TIOP pályázat eszközök beszerzése

Értékha-tárt elérő

(egybeszá-mítással)

Egyszerű eljárás

2011. év

2011. év

Igen

2011. év

Iskola Informatika fejlesztése

Értékha-tárt elérő

(egybeszá-mítással)

Egyszerű eljárás

2011. év

2011. év

Igen

2011. év

Művelődési Ház felújítása - eszközbeszerzés

Értékha-tárt elérő

(egybeszá-mítással)

Egyszerű eljárás

2011. I. félév

2011. II. félév

Igen

2011. év

Orvosi Rendelő felújítása – eszközbeszerzés

Értékha-tárt elérő

(egybeszá-mítással)

Egyszerű eljárás

2011. I. félév

2011. I. félév

Igen

2011. I. félév

II. Építési beruházás

 

 

 

 

 

Művelődési Ház felújítása

Értékha-tárt elérő

Egyszerű eljárás

2011. I. félév

2011. II. félév

Igen

2011.

Orvosi Rendelő felújítása

 

Értékha-tárt elérő

Egyszerű eljárás

2010. 10. 30.

2011. I. félév

Igen

2010. 10. 30.

-

 

 

 

 

 

III. Szolgáltatás-megrendelés

 

 

 

 

 

-

 

 

 

 

 

IV. Építési koncesszió

 

 

 

 

 

-

 

 

 

 

 

V. Szolgáltatási koncesszió

 

 

 

 

 

 

Fülöp, 2011. március 18.

/: Hutóczki Péter:/

polgármester



Záradék: Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete 32/2011. (III. 25 .) KT. számú határozatával elfogadta.

 

 

A Képviselő-testület egyidejű nyílt szavazással, egyhangúlag, 7 igen szavazattal a közbeszerzési szabályzatát elfogadta

 

 

33/2011. (III.25.) KT.sz. határozat

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete Fülöp Község Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatát a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja. Ezzel egyidejűleg a 246/2009 (IX.24.) KT. sz. határozatával elfogadott szabályzatot hatályon kívül helyezi..

 

Határidő: azonnal

Felelős: Hutóczki Péter polgármester

 

 

 

Fülöp Község Önkormányzatának

közbeszerzési szabályzata

2011.

 

 

 

Elfogadva: 33/2011. (III.25.) KT. sz. hat.

 

A Képviselő-testület a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 6. § (1) bekezdésének (a továbbiakban: tv.) végrehajtására a következő szabályzatot alkotja:

 

 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

 

1. A szabályzat célja, személyi és tárgyi hatálya

A szabályzat célja, hogy meghatározza

a) a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának rendjét,

b) a helyi önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét,

c) a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét.

d) Meghatározza az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt (személyeket), illetőleg testületet.

 

E szabályzat hatálya alá tartozik Fülöp Község Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala, valamennyi költségvetési intézménye, az önkormányzat által alapított költségvetési szervek, önkormányzati többségű tulajdonú gazdasági társaságok, közalapítványok beszerzései, (továbbiakban ajánlatkérő), amennyiben azok értéke eléri vagy meghaladja a hatályos jogszabályokban, illetve jelen szabályzatban meghatározott értékhatárokat.

2. A szabályzat hatálya alá tartozó beszerzések

 

A Szabályzat hatálya kiterjed a Fülöp Község Önkormányzat minden olyan árubeszerzésére, építési beruházására, építési koncessziójára, szolgáltatás megrendelésére, szolgáltatási koncessziójára, amelynek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri, vagy meghaladja az éves költségvetési törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárokat.

 

(1) Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A nemzeti értékhatárt elérő, vagy meghaladó beruházás esetén árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése is az ajánlatkérő részéről.

 

(2) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) a Közbeszerzési törvény 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

 

(3) A szolgáltatás-megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.

Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a Kbt. 24. § és a 27. § szerinti a tárgya, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét.



(4) Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

 

(5) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

 

3. A beszerzési értékhatárok

 

3.1. A közbeszerzés értékének meghatározása és értelmezése

 

A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 35-40. §-ában, valamint a 245. § bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban becsült érték).

 

A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében az ajánlati felhívás megküldésének, illetőleg a törvényben meghatározott esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.

 

3.2. A közbeszerzések értékhatárát a

 

  1. Kbt. 30-34. §-a (közösségi értékhatárok),

  2. Kbt. 244. §-a szerint a 2011. évre és azt követően az éves költségvetési törvény (nemzeti értékhatárok) tartalmazza.

 

A Kbt. előírásainak megkerülése céljából tilos a közbeszerzést részekre bontani.

 

4. Közbeszerzési eljárás fajtái

 

A közbeszerzési eljárás

a) nyílt

b) meghívásos

c) tárgyalásos eljárás

d) versenypárbeszéd

 

A nyílt és a meghívásos eljárásban a helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlathoz kötve van. A nyílt és meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.

A meghívásos eljárásban a helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő által kiválasztottak tehetnek ajánlatot.

Tárgyalásos eljárás során a helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő, az általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről.

Versenypárbeszéd során az önkormányzat az általa törvényben előírtak szerint – kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek – az önkormányzat által meghatározott követelményrendszer keretei közötti – pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.

 

5. A közbeszerzési igények tervezése

 

(1) A jóváhagyott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a jegyző a költségvetési év elején, de legkésőbb április 15. napjáig (Kbt. 5. § (1) bek.) éves összesített közbeszerzési tervet köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről.

 

A közbeszerzési tervet a Képviselő-testület jogosult jóváhagyni.

 

A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésekre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésekre vonatkozó eljárást is le lehet folytatni, ha az előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.

 

A közbeszerzési tervet 5 évig meg kell őrizni (Kbt. 5. § (1) bek.).

 

A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az Önkormányzatnak, mint ajánlatkérőnek a honlapján, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerzések Tanácsa honlapján – a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül – közzé kell tenni. A Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ajánlatkérő Önkormányzat a közbeszerzési tervet és annak módosítását, a kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzéteheti. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.

 

A közbeszerzési tervben rögzíteni kell:

  • a tervezett közbeszerzéseket,

  • a közbeszerzés értékét (becsült érték),

  • az egyes közbeszerzési eljárásokat lebonyolító szervezetet (saját, külső).

 

6. A közbeszerzési eljárás előkészítése, adminisztráció

 

(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az Önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük. A jegyző gondoskodik a felhívás és az ajánlatkérő dokumentáció elkészíttetéséről és rendelkezésre állásáról. Szükség szerint a helyi önkormányzat közbeszerzési tanácsadó segítségét is igénybe veheti.

 

(2) Minden egyes közbeszerzési eljárást – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban dokumentálni kell, és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

(3) Az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit az önkormányzat nevében a Polgármester gyakorolja.

 

(4) Az Önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendeletében meghatározott, vagy év közben felmerülő, a közbeszerzési értékhatárt meghaladó beszerzések kapcsán az eljárás elindításáért és annak koordinálásáért a polgármester, a beszerzés fedezetének valós rendelkezésre állásáért a jegyző a felelős.

 

(5) A helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, hirdetményeket öt munkanapon belül közbeszerzési eljárásonként csoportosítva honlapján közzétenni, vagy ha nem rendelkezik honlappal, akkor a Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétenni. A kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzé teheti. Az adatok internetes való közzétételéért a jegyző felelős.

 

(6) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján öt munkanapon belül közzétenni:

a) a Kbt. 2/A. § alkalmazásával megkötött szerződéseket;

b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos adatokat;

c) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában

ca) a kérelem e törvényben meghatározott adatait

cb) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését

d) az éves statisztikai összegzést

 

(7) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni, ezért a jegyzőt, a polgármesteri hivatal köztisztviselőit munkaköri leírásuknak megfelelően terheli a felelősség. Beérkező dokumentumokat az iratkezelési szabályzatba foglaltak szerint iktatni kell.

Ha az ügyben jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.

 

(8) Az éves közbeszerzésekről a Kbt. 16. §-ában meghatározott szerint éves statisztikai összegzést kell készíteni, melyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsának.

 

7. Az eljárást megindító (hirdető) hirdetmény, felhívás

 

(1) A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, felhívás végleges szövegét a jegyző hagyja jóvá. A jóváhagyott szövegnek megfelelő hirdetmény, felhívás közzétételéről a jegyző gondoskodik.

 

(2) A helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Ez a szabály nem vonatkozik arra az esetre, ha az Önkormányzat támogatásra irányuló igényt nyújtott be vagy fog benyújtani (Kbt. 48. § (3) bek.), ekkor az ajánlati felhívást közzé teheti.

 

 

8. A közbeszerzési eljárásban résztvevő személyekre, szervezetekre vonatkozó szabályok

 

(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció tervezetének elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az Önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, pénzügyi-, jogi és műszaki szakértelemmel kell rendelkezniük.

 

(2) Az Önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az (1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki az (1) pontban megjelölt szakértelemmel együttesen rendelkezik.

9. Összeférhetetlenségi okok

 

(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában, az Önkormányzat nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be (erőforrást nyújtó szervezetként sem) a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki illetőleg, amely

a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja;

c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.

 

(2) Nem kell alkalmazni a (1) bekezdést ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel a (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként.

 

(3) Ha az Önkormányzat nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az Önkormányzat nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

 

10. Az ajánlatok bontására

 

(1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.

(2) Az ajánlatok felbontásánál az Önkormányzat, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnek jelen.

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

 

(4) Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.

 

(5) Az ajánlatok felbontásakor a jegyzőkönyv készítéséről a jegyzőnek illetve általa megbízott személynek vagy szervezetnek kell gondoskodnia.

 

(6) A jegyzőkönyvek érintetteknek való megküldése a jegyző feladata.

 

11. Hiánypótlásra vonatkozó szabályok

 

(1) Az Önkormányzat köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.

 

 

(2) A hiánypótlásról az Önkormányzat egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.

 

(3) Az ajánlattevő – a Kbt. 83.§ (2) bekezdésben meghatározott körben – a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az Önkormányzat által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig.

 

(4) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az Önkormányzat köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a Kbt. 83.§ (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető.

 

12. Felvilágosítás kérésre vonatkozó szabályok

 

(1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében.

 

13. Ajánlatok elbírálása

 

(1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

 

(2) Az ajánlatok bírálati szempontjai a következők lehetnek:

a) A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy

b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, melyre a Kbt. 57. § (3) bekezdésbe foglalt szabályok az irányadóak.

 

(3) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások megfelelőségét is ellenőrizni lehet.

(4) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.

 

(5) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (Kbt. 57. §) alapján, illetőleg a Kbt. 89–90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni.

 

(6) Az Önkormányzat az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel.

 

(7) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

 

(8) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és becsült értékéhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében:

a) az ajánlat egésze, vagy

b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy

c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont.

 

(9) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt – az (8) bekezdés a)–c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó – összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér

a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől;

b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő;

c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből – a két szélső érték kiejtésével – számít ki az ajánlatkérő.

 

14. Eredményhirdetésre vonatkozó szabályok

a) Az ajánlatokat a legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc, építési beruházás esetén hatvan napon belül (Kbt. 94. § (1) bek.) – az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban – nyilvánosan ki kell hirdetni, megjelölve az eljárás nyertesét és, – ha arra az ajánlati felhívásban utalás volt – a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt.

Egyszerű eljárásban nem kell eredményhirdetést tartani, hanem (Kbt 250 § (3) g) az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc - építési beruházás esetében hatvan- napon belül meg kell küldeni az ajánlattevőknek.

b) Az eredményhirdetés időpontját egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal (Kbt. 94. § (2) bek.) a Bíráló Bizottság jogosult elhalasztani. Az eredeti határidő lejárta előtt a halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni kell.

c) Az ajánlatok elbírálása során a Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó képviselő-testület részére.

d) Az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót legkésőbb a szerződéskötést követően, illetőleg – eredménytelen eljárás esetén – az szerződéskötés tervezett határidejének lejártától számított öt munkanapon belül hirdetményben közzé kell tenni külön jogszabályban foglaltak szerint (Kbt. 98. § (3) bek.).

 

15. Szerződések megkötése, teljesítése

a) Az Önkormányzat a szerződések kötésére vonatkozó előírások (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés stb.) betartásával köti meg a szerződést az eljárás nyertesével. Amennyiben az eljárás nyertese visszalép – és az ajánlati felhívásban ezen kitétel szerepel – akkor az Önkormányzat jogosult az eredmény kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel megkötni a szerződést. A szerződés aláírása a képviselő-testület adott közbeszerzésre vonatkozó, szerződéskötésre felhatalmazó határozata alapján az abban megjelölt személy jogosult.

b) Az Önkormányzat a nyertes szervezettel (személlyel) [Kbt. 91. §] szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

c) A szerződés – a Kbt. 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96/A. §-sal – nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

d) Az Önkormányzat a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést honlapján, a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.

 

 

16. A közbeszerzési eljárás belső ellenőrzése

 

A szabályzat hatálya alá tartozó közbeszerzések ellenőrzését a megbízott belső ellenőrök végzik.

 

II.

A helyi önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi köre

1. A Képviselő-testület

 

A képviselő-testület gyakorolja az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit. A képviselő-testület nevében a Polgármester jár el.

A közbeszerzések előkészítése és végrehajtása során a képviselő testület feladata különösen:

  • kiadja a Közbeszerzési Szabályzatot, valamint az éves közbeszerzési tervet,

  • kijelöli és megbízza a Bíráló Bizottság tagjait,

  • indokolt esetben szakértő céget bíz meg az eljárás teljes, vagy részleges lefolytatásával,

  • meghatározza az eljárás fajtáját,

  • a Bíráló Bizottság, illetve a szakértő cég javaslata alapján dönt az ajánlatok érvényességéről és az eljárás eredményéről.

 

2. A jegyző

 

  • köteles a közbeszerzési eljárásban az e rendeletben meghatározott feladatok ellátására,

  • segíti a Bíráló Bizottság és a szakmai megbízott munkáját,

  • általános felelősség terheli a közbeszerzési eljárás törvényességének biztosításáért. Az ezzel kapcsolatos észrevételeit köteles haladéktalanul a polgármesternek jelezni, illetve a képviselő-testület tudomására hozni, továbbá ellenőrzi az egyes közbeszerzési eljárási cselekmények szakszerű, határidőben történő végrehajtását,

  • az éves költségvetés elfogadását követően elkészíti a közbeszerzési tervet,

  • felelős a közbeszerzési értékhatárt meghaladó beszerzések esetén a beszerzés fedezetének valós rendelkezésre állásáért,

  • felelős a közzéteendő adatok internetes való közzétételéért,

  • felelős a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásának megszervezéséért.

  • mivel a hivatalban megfelelő szakértelemmel rendelkező köztisztviselő nincs alkalmazva, a közbeszerzési szakértelmet kívánó feladatokat külső szakértők bevonásával oldatja meg.

  • a szakmai igények alapján gondoskodik- a szakértelemmel bíró személy vagy szervezet bevonásával- az ajánlati felhívás és dokumentáció összeállításáról, ajánlatkérő dokumentáció elkészíttetéséről és rendelkezésre állásáról, előkészíti a szerződést a dokumentációban megadott szerződés-tervezet alapján, és gondoskodik annak az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban történő aláírásáról,

  • közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, felhívás végleges szövegét a jegyző hagyja jóvá

  • a szakmai igények alapján gondoskodik az elbírálási szempontok összeállításáról

  • gondoskodik az eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg az EU Hivatalos Lapjában történő közzétételéről, valamint amennyiben szükséges a közzététel díjának átutalásáról; hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos és hirdetmény közzététele nélküli egyszerű eljárás esetén az ajánlati felhívásnak az ajánlattevő(k) részére történő közvetlen megküldéséről,

  • gondoskodik a Bíráló Bizottság tagjainak összehívásáról és a teljes ajánlati felhívás és dokumentáció rendelkezésükre bocsátásáról,

  • a jegyzőkönyv készítéséről a jegyző illetve általa megbízott személy vagy szervezet gondoskodik,

  • a jegyzőkönyvek érintetteknek való megküldése a jegyző feladata,

  • az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a jegyző vagy az általa kijelölt személy, szervezet hirdeti ki illetve küldi ki az írásbeli összegezést

  • amennyiben a szerződés teljesítése során szerződésmódosításra kerül sor, tájékoztatót készít, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.

  • a szerződés teljesüléséről (egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként) tájékoztatót készít.

 

 

3. A Bíráló Bizottság

 

a) A képviselő-testület gondoskodik az önkormányzati hivatalon belüli ún. Bíráló Bizottság létrehozásáról. A Bíráló Bizottságba 3 fő állandó tagot választ, melyet szükség esetén – adott közbeszerzés jellegétől függően, alkalomszerűen – további tagokkal egészíthet ki. A Bíráló Bizottság tagjai mellé lehetnek további választott tagok is, mint segítők, illetve közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy, hivatalos közbeszerzési tanácsadó segítsége is igénybe vehető. A bíráló bizottság állandó tagjai a mindenkori: polgármester, jegyző, költségvetési-gazdálkodási munkakört betöltő köztisztviselő.

b) A Bíráló Bizottság a munkájával kapcsolatos ügyviteli munkák ellátását Önkormányzati hivatal ügyviteli feladatait ellátó személyek kötelesek segíteni, a jegyző utasítása szerint.

c) Bíráló Bizottság feladatai:

  • A Bíráló Bizottság az ajánlatokat értékeli és írásbeli szakvéleményt, döntési javaslatot készít a képviselő testület részére. A Bíráló Bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.

d) A Bíráló Bizottság állandó tagjainak névsorát és munkakörét jelen szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. A melléklet csatolásáért és évenkénti felülvizsgálatáért a jegyző tartozik felelősséggel.

e) A Bírálóbizottság akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van, döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

 

 

4. A Polgármester

 

-A polgármester képviseli a helyi önkormányzat képviselő-testületét a közbeszerzési eljárás során.

- A polgármester a közbeszerzési eljárás során ellátandó fontosabb feladatait e szabályzat az egyes eljárási szakaszoknál rögzíti

 

 

III.

KÖZBESZERZÉSI SZAKÉRTELEM BITOSÍTÁSA, A HIVATALOS KÖZBESZERZÉSI TANÁCSADÓ

 

A közbeszerzési eljárással kapcsolatban a felhívás és a dokumentáció előkészítésébe, illetőleg – választása szerint – a közbeszerzési eljárás további lefolytatásába az Önkormányzat a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) jogosult bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket.

 

A hivatalos közbeszerzési tanácsadó szakértelmével elősegíti a közbeszerzési eljárás e törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelő lefolytatását. Az Polgármesteri Hivatal a tanácsadót bevonja különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe és bevonhatja a Bíráló Bizottságba is. A közbeszerzési tanácsadó az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával feladatarányos munkamegosztásban dolgozhat.

 

 

IV.

Záró rendelkezések

 

1. Az Önkormányzat közbeszerzését végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni.

 

2. A közbeszerzési szabályzatot a Képviselő-testület jogosult jóváhagyni.

 

3. Jelen szabályzat 2011. március 25. napján lép hatályba. Rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően felmerült közbeszerzések esetében kell alkalmazni.

 

4. Jelen közbeszerzési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. rendelkezései irányadóak. Amennyiben jelen szabályzatban foglaltak és a hatályos Kbt. előírásai között ellentmondás merülne fel, úgy a mindenkor hatályos Kbt. rendelkezései irányadóak.

 

 

 

Fülöp, 2011. március 25.

 

/:Kissné Terdik Erzsébet:/                                                                                                               /:Hutóczki Péter:/

jegyző                                                                                                                                        polgármester

 

 

 

1. számú melléklet

Bíráló Bizottság állandó tagjainak névsora

  • Hutóczki Péter polgármester

  • Kissné Terdik Erzsébet jegyző

  • Kis Lászlóné költségvetési munkatárs

 

5. Közfoglalkoztatásról beszámoló

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

 

Hutóczki Péter: Megkérdezi Furó Tibor előadót, van-e kiegészítése az előterjesztéshez.

 

Furó Tibor: Kiegészítésem nincs, van-e kérdés?

 

Bugyáné: Köszönjük a beszámolót, én az új közfoglalkoztatási rendszeren vagyok felháborodva, a 4 órás foglalkoztatáson, milyen munkát lehet 4 óra időtartam alatt elvégezni, és nagyon kevés ez a bérjuttatás érte. Ez nem jó sem a dolgozóknak, sem az önkormányzatnak.

 

Kissné Terdik Erzsébet: Csak BPJ-ben részesülőket lehet bevonni a 4 órás foglalkoztatásban és 30 napot kell nekik ledolgozni, ezt írja a törvény 2011. január 1. napjától. Ha közmunkaprogramot írnának ki, lehetne több emberrel pályázni, és nem csak BPJ-ekkel, jobb lenne az embereknek és az önkormányzatnak is.

 

Furó Tibor: Meg vagyok elégedve a behívott 4 órás munkásokkal, lelkiismeretesen, és jól végzik el a rájuk bízott feladatokat, munkákat.

 

Mikáczó László Ferenc: Van-e arra lehetőség, hogy aki ilyen juttatásban részesül, tartsa rendben a lakó környezetét, gyommentesítést végezzen?

 

Kissné Terdik Erzsébet: Igen van rá lehetőség, hogy a szociális rendeletünkön változtassunk, de egy viszonylag kezelhető betartható szabályozást kell hozni.

 

Hutóczki Péter: Bízunk abban, hogy hátha kiírnak valami közmunkaprogramot, folyamatosan nézzük az interneten, illetve a Munkaügyi Központtal is nagyon jó a kapcsolatunk, segítsük egymás munkáját.

 

A Képviselő-testület egyidejű nyílt szavazással, egyhangúlag, 7 igen szavazattal a közfoglalkoztatásról szóló beszámolót elfogadta

 

34/2011. (III.25.) KT. sz. határozat:

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a közfoglalkoztatásról szóló beszámolót elfogadta.

 

Határidő:folyamatos

Felelős: Hutóczki Péter polgármester

 

6. Az önkormányzat gazdasági programjának elfogadása

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

 

Hutóczki Péter: Az előterjesztés kiosztásra került, akinek kérdése van a gazdasági programmal kapcsolatosan, kérem tegye fel.

 

Furó Tiborné: Jónak tartom a gazdasági programban leírt Fülöp legszebb, legrendezettebb portáinak elismerésére a díjat, amit pl. átadhatnánk a Falunapon is.

 

Hutóczki Péter: Igen én is jónak tartom, adjuk át a Falunapon a díjat.

Fülöp rendezési tervét módosítani kellene, ugyanis ha valami fejlesztést szeretnénk csinálni, vagy egy vállalkozó szeretne kezdeni valamit a településen, akkor nem tud mert a rendezési tervünk nem úgy készült régen, és ezért javasolnám, hogy ezen módosítsunk, egy rugalmas rendezési tervet készítsünk el, amely a jelenleginél több részen tartalmaz vállalkozások számára hasznosítható területet.

 

Bugyáné Szász Erzsébet: Figyelni kell hátha van erre a valami pályázat, és induljunk el ebben az ügyben, nehogy azért ne települjön ide egy vállalkozó aki befektetni akar a településen, mert nem tudja azt megvalósítani.

 

A Képviselő-testület egyidejű nyílt szavazással, egyhangúlag, 7 igen szavazattal a 2011-2014 évre vonatkozó gazdasági programot elfogadta.

 

 

35/2011. (III.25.) KT. sz. határozat:

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a beterjesztett 2011-2014. évre vonatkozó gazdasági programot elfogadja.

 

Határidő: folyamatos

Felelős: Hutóczki Péter polgármester

 

 

 

FÜLÖP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

2011-2014. ÉVI

GAZDASÁGI PROGRAMJA

 

 

 

Fülöp Község Önkormányzatának célja, hogy községünk biztos, kiszámítható jövőjét megteremtsük, az Önkormányzat szolgáltatásain keresztül lakóink komfort érzetét minél teljesebbé tegyük.

 

Gazdasági Programunkban az Önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatokat és azokat a fejlesztéseket vettük számba, amelyeket a tervezési időszak alatt kiemelten fontosnak tartunk. A program irányokat határoz meg, és bizonyos esetekben állást foglal a különböző fejlesztési lehetőségeket illetően.

 

Gazdálkodás

 

A választási ciklus ideje alatt a kormányzati program következményeként, valamint a mutatókhoz kötött támogatások csökkenése ellenére biztosítjuk a község alapvető működő képességét. Takarékos gazdálkodással a kötelező feladataink finanszírozhatóságát, intézményeink fenntarthatóságát, a ciklus végéig megoldhatónak tartjuk, de várhatóan további jelentős erőfeszítésbe kerül, hogy intézményeink pénzügyi stabilitását megtartsuk.

Az önkormányzat forráshiányát, ha ez szükségessé válik, további komoly intézkedések árán is a kezelhető mértékben kell tartani.

 

A pénzügyi egyensúlyhoz való közelítés érdekében fejlesztéseket, legtöbb esetben még a felújításokat is csak jelentős pályázati források megléte esetén indítunk. Az ezekhez szükséges önerő biztosítására és az utófinanszírozás megelőlegezésére a lehetséges legkedvezőbb konstrukciókat kell megkeresni.

 

A helyi vállalkozásokat, ha egyéb jogszabályi akadálya nincs, minden esetben előnyben részesítjük, a gazdaságosság szem előtt tartása mellett.

 

Vagyongazdálkodás

 

A gazdasági program időszakát lehetőleg a vagyon gyarapítás, de mindenképp a vagyon megőrzés időszakának kell tekinteni. Gazdasági erőnkhöz mérten gyarapítani kell az önkormányzat vagyonát. Értékesítésre csak kivételes esetben kerüljön sor. Ilyen eset lehet azon vagyonelemek köre, amelyek karbantartására nincs kellő forrásunk, vagy nem érdemes, nem gazdaságos megtartású és a távolabbi jövőben sem illik fejlesztési koncepciónkba.

 

Az önkormányzati tulajdonú földterületek esetében a legjövedelmezőbb hasznosítást kell megtalálni. A már meglévő az önkormányzat által telepített erdőterületeken eredményes erdőgazdálkodást kell folytatnunk. Az Önkormányzati tulajdonban lévő legelő területeket az állattartók igénye esetén tovább biztosítjuk, de meg kell vizsgálni annak lehetőségét is, hogy a foglalkoztatás hatékonysága javítása és a vagyongyarapítás érdekében, ezen területek is erdősítésre kerüljenek. A Szociális Földprogramot tovább működtetjük, lehetőség esetén tovább fejlesztjük.

 

Gazdaságfejlesztés

 

A volt TSZ tulajdonban lévő üzemi épületek és üzemi területek, amik már magántulajdonban vannak, továbbra is nyitva állnak ipari üzemek építésére. A cél, hogy ezen területek ismét gazdasági célra hasznosuljanak, vagy gondoskodni kell területük teljes rehabilitációjáról a tulajdonosokkal együttműködve.

 

A település más területein, lakóövezetekben való vállalkozások létrehozása, letelepedése érdekében célszerű a hatályos rendezési tervünk felülvizsgálata.

 

A házi ipar jellegű tevékenységek meghonosításának, a bedolgozói rendszer kialakításának lehet a legjobb esélye a helyi foglalkoztatási gondok megoldásában. Mindezek mellett hatékonyabban kell, hogy utána járjunk az ilyen befektetéseknek. Korszerű formában mindenféle kapcsolatainkat kihasználva igyekszünk kiajánlani lehetőségeinket (területek, épületek, munkaerő), mert csak akkor találnak ránk az igazi befektetők. Az internet adta lehetőségeket igyekszünk kihasználni.

 

Mihamarabb ki kell dolgozni és alkalmazni kell a helyben adót fizető kereskedők védelme érdekében a mozgó és alkalmi árusok díjfizetési kötelezettségének szabályait.

 

Vissza kell szorítani a helyben jelentkező fekete munkát, a be nem jelentett, nem törvényes keretek között működő vállalkozásokat. A különböző önkormányzati juttatások mellett a nem legálisan munkát vállalókat be kell vonni a közfoglalkoztatás keretébe, a közfeladatok végzésébe.

 

A helyi sajátosságok jelentős perspektívát mutatnak a gazdaság fejlesztésben. A program ideje alatt népszerűsítjük és lehetőségeinkhez mérten támogatjuk ezeket:

- A környék adottságai a fafeldolgozásban, erdei termékek és termények gyűjtésében és feldolgozásában rejlő lehetőségek kihasználására kiválóan alkalmasak. Az ezekhez kapcsolódó vállalkozások létrejöttét, vagy letelepedését segítjük.

- Elvi támogatással ismerjük el létjogosultságát a nagy jövő előtt álló biomassza készítésére alkalmas növények, és más különböző energia növények termesztésérnek.

- A méhészkedés ösztönzésére, tevékenységük fejlesztésére, szövetkezésük támogatására, önkormányzati szintű szakmai rendezvények szervezését vállaljuk.

- Fontosnak tartjuk foglalkozni vegyszermentes, egészséges biotermékek előállításával is. Az önkormányzatnak feladata főleg a koordinálásban, a népszerűsítésben van, a gazdálkodókkal együttműködve.

 

Turisztika

 

Szép természeti környezetünk, az egészséges környezet, a tiszta levegő egyre fontosabb, keresett „árucikk” lesz a jövőben. A turisztika nem csupán a béke iparága, hanem gyorsan jövedelmet termelő tevékenységi forma is lehet egyben.

 

A községünkben, vagy annak közelében működő turisztikára is épülő vállalkozásokat (Dózer-horgásztó, Bánházi-horgásztó) lehetőségeinkhez képest is támogatjuk, mert tevékenységük, fejlődésük húzó erő lehet több erre szakosodó kisvállalkozás fejlesztésében is.

 

A Bernátrészi Iskola, Felső-fülöpi Iskola turisztikai célú hasznosítását a jövőben szem előtt kell tartani, erre akár vállalkozói tőke bevonásával pályázati fejlesztést tervezünk.

 

Környezet

 

Minden Fülöp községet érintő gazdasági, beruházási döntés előtt alaposan megvizsgáljuk azok környezetünkre gyakorolt hatását. Az erre alkalmas helyeken szorgalmaznunk kell az alternatív energiahordozókra épített fűtési és elektromos áram termelési módszereket, az ilyen beruházásoknak támogatói, adott esetben kezdeményezői leszünk.

 

Környezetvédelem, hulladékkezelés

 

A szép környezet, egészségünk megóvása alapvető érdekünk.

 

Folyamatban van a település szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése (pályázati szakaszban), határozott célunk, hogy minél rövidebb időn belül legalább a sűrűbben lakott belterületi utcákban készüljön el a csatornahálózat.

 

A háztartási szilárd hulladék elszállítását és kezelését továbbra is a debreceni székhelyű AKSD vállalattal oldjuk meg, szeretnénk megkeresni a lehetőségét annak, hogy olyan szolgáltatást tudjunk nyújtani, mely differenciáltan veszi figyelembe a hulladék mennyiségét.

 

Ezen választási ciklusban a már bezárt helyi szilárd hulladéklerakó telep rekultivációját, valamint a folyékony ülepítő telep rekultivációját szeretnénk elvégezni.

 

Gondoskodnunk kell az építési, bontási törmelékek legális elhelyezését szolgáló lerakóról vagy elszállításának megszervezéséről.

 

Az állati tetemek elszállítására és ártalmatlanítására továbbra is szerződéses kapcsolatban állunk az ATEV fehérje feldolgozó Zrt-vel.

 

A község közigazgatási területén határozottan fel kell lépnünk az illegális hulladék-lerakókkal szemben. A környezet védelme a külterületek folyamatos ellenőrzése céljából is a mezőőri szolgálatot tovább működtetjük.

 

A falu képe

 

Alapvetően településünk falusias jellegének megőrzését tekintjük fő fejlesztési elvünknek. A falu összképe legyen vonzó, csalogató az erre járónak, ide látogatónak. Községünk minden közterülete ápoltsága, rendezettsége állandó gondozást igényel. Ezen feladatban a lakosságon kívül leginkább a közfoglalkoztatottak tudnak segíteni. Munkájuk szervezését a polgármesteri hivatal látja el. Olyan technikai feltétel rendszert kell teremteni, amely segíti, megkönnyíti, hatékonyabbá teszi munkájukat (kézi szerszámok, kisgépek, védőfelszerelések).

 

A ciklus ideje alatt lehetőleg támogatásból tervezünk beszerezni egy több funkciós tereprendezésre, út javításra, árok ásásra alkalmas gépet.

 

A Közútkezelő vállalattal a saját területüket megpróbáljuk rendbe tartatni.

 

Érdemes megvizsgálni Fülöp legszebb, legrendezettebb portáinak elismerésére díjat alapítani, díj alapításának lehetőségét, amit minden évben nyilvánosan adunk át.

 

Fejlesztések, felújítások, korszerűsítések

 

A ciklusban a fejlesztési források elérésének érdekében törekedni kell arra, hogy konkrét tervek álljanak rendelkezésre. Arra törekszünk, hogy Fülöp a lehető legtöbb forráshoz hozzájusson.

 

A pályázati lehetőségek mindenkori megragadásával a következő feladatok megoldását tekintjük a ciklusban illetve azon túlmutatóan a legfontosabbnak:

- Az orvosi rendelő felújításának, korszerűsítésének, akadály mentesítésének megvalósítása

- Művelődési ház felújításának, bővítésének megvalósítása

- Szennyvízcsatorna-hálózat bővítése

- A belvízkárok enyhítése céljából a külterületi árkok karbantartása, belvízelvezető rendszer kiépítése és folyamatos karbantartása

- A még szilárd burkolattal nem rendelkező belterületi utak, szilárd burkolattal történő ellátása: Zrínyi u., Darvasalja, Kossuth u., Tótfalu u.

 

A fenti fejlesztések csak megfelelő pályázati forrás esetén valósíthatóak meg.

 

A gondoskodás jegyében az idősekről, rászorulókról, betegekről szóló szolgáltatásainkat megőrizzük, azokat lehetőség szerint tovább fejlesztjük.

 

A község közúti bejáratait különös figyelemmel tartjuk rendben, mind a nyírábrányi, mind a Penészlek felőli bejáratot, rendezetté tesszük, hogy méltóak legyenek az onnan érkezők fogadására.

 

Hosszú távú célunk, egy főtér kialakításával együtt járó a Polgármesteri Hivatalt, Takarékszövetkezetet is magába foglaló új Községháza megvalósítása.

 

A sportöltöző, sportpálya felújítása a ciklusban pályázati forrás esetén megoldást igényel, hiszen a füves pálya állapota, az aszfalt pálya állapota, és egyéb hiányosságok ezt feltétlen indokolttá teszi.

 

Közoktatás, művelődés, hagyományőrzés

 

Az oktatás szakmai szintjének megtartását, a nevelés eredményességét, fejlesztési elképzelések támogatását, az iskolánkat igénybe vevő gyerekek felkészültségét és életesélyét növelő, a tehetség kibontakoztatását, a lemaradók felzárkóztatását önkormányzatunk a legfontosabb feladatok közé sorolja. Az önkormányzat számít a pedagógusok innovációs készségére, új elképzelések kidolgozásában. Ehhez erejétől telhetően minden támogatást megkíván adni.

 

Az iskola épületeinek energiatakarékosabbá tétele érdekében pályázatot nyújtunk be a nyílászárók cseréjére, külső homlokzati hőszigetelésre illetve meg kell vizsgálni megújuló energiaforrás alkalmazását.

 

A közművelődés tekintetében a felújított Művelődési Házban a korábbiaknál több szolgáltatást nyújtunk a lakosságnak.

A kulturális hagyományainkat, hagyományos rendezvényeinket (falunap, idősek napja, mindenki karácsonya), a jövőben is megrendezzük, amikor tényleg együtt van a falu, amikor gyermek és felnőtt, fiatal és idős együtt játszik, szórakozik. Ezen rendezvények ha jól szervezettek, nem csupán a szórakozás alkalmai, hanem erősítik a falu lakóinak összetartozás érzéseit és hírt adnak a településünkről a világnak.

 

Folyamatosan figyelemmel kísérjük a község civil szervezeteinek munkáját, rendszeresen megbeszéljük az előttük álló feladatokat, kikérjük véleményeiket, javaslataikat, lehetőségeinkhez mérten támogatjuk tevékenységüket.

 

A település önkormányzatának hivatalos honlapját folyamatosan töltjük meg tartalommal és aktualizáljuk.

 

A helyi újságot kéthavonta rendszeresen megjelentetjük, tartalmát és színvonalát folyamatosan fejlesztjük.

 

Azon őrködünk és dolgozunk, hogy a programunkban vállaltak mielőbb megvalósuljanak és ezzel Fülöp folytathassa fejlődési pályáját az itt lakók megelégedésére. Ahhoz, hogy ez sikerüljön bízunk minden fülöpi lakos támogatásában, segítségében.

 

E gazdasági program elfogadásánál, végrehajtásánál is mindig tekintettel kell lenni arra, hogy a gazdálkodás biztonságos maradjon, melynek megvalósulásáért a Képviselő-testület tartozik felelősséggel.

 

 

Fülöp, 2011. március 17.

 

 

/:Hutóczki Péter:/

polgármester

 

7. Közmeghallgatás anyagának elfogadása

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

 

Hutóczki Péter: az előterjesztés itt került kiosztásra, kérem olvassák át, ha kérdés van tegyék fel.

 

Bugyáné Szász Erzsébet: jónak tartom a közmeghallgatásra készült anyagot.

 

A Képviselő-testület egyidejű nyílt szavazással, egyhangúlag, 7 igen szavazattal a közmeghallgatásról készült beszámolót elfogadta.

 

36/2011. (III.25.) KT. sz. határozat:

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a közmeghallgatásra készült beszámolót elfogadta.

 

Határidő: folyamatos

Felelős: Hutóczki Péter polgármester

 

8. Polgármester szabadság ütemtervének elfogadása

Előterjesztő: Hutóczki Péter polgármester

 

Hutóczki Péter: elkészítettem az éves szabadság tervet, kérem elfogadását.

 

A Képviselő-testület egyidejű nyílt szavazással, egyhangúlag, 7 igen szavazattal a polgármester szabadság ütemtervét elfogadta.

 

37/2011. (III.25.) KT. sz. határozat

Fülöp Község Önkormányzat Képviselő-testülete a határozat mellékletet szerinti polgármester 2011. évre vonatkozó szabadságolási tervét elfogadja.

 

Határidő: folyamatos

Felelős: Hutóczki Péter polgármester

Kissné Terdik Erzsébet jegyző

 

FÜLÖP KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉNEK

2011. ÉVI SZABADSÁGOLÁSI ÜTEMTERVE

 

 

Név: HUTÓCZKI PÉTER

Éves szabadság: 39 nap

 

Felhasználási ütemterv:

 

Hónap

Szabadság igény (tól-ig)

Igénybe venni kívánt napok száma

JANUÁR

20.

1

FEBURÁR

8.

1

MÁRCIUS

-

-

ÁPRILIS

22-29.

5

MÁJUS

10-20.

9

JÚNIUS

29.

1

JÚLIUS

11-15.

5

AUGUSZTUS

8-25.

14

SZEPTEMBER

-

-

OKTÓBER

-

-

NOVEMBER

-

-

DECEMBER

28-30.

3

 

Az ütemtervet a Képviselő-testület a 36/2011. (III.25.) KT.sz. határozatával jóváhagyta.

 

Több kérdés és észrevétel nem volt, a Képviselő-testület a soros ülését 11 órakor befejezi.

 

 

Kmf.

 

 

/:Hutóczki Péter:/                                                                                                                  /:Kissné Terdik Erzsébet:/

Polgármester                                                                                                                                        Jegyző

 

 

/:Bugyáné Szász Erzsébet:/                                                                                                            /:Hutóczki Imre:/

Jkv. hitelesítő                                                                                                                                Jkv. hitelesítő

2024. november 21., csütörtök
Köszöntjük Olivér olvasóinkat!
Holnap Cecília napja lesz.
Facebook
Hírlevél