Gyakornoki szabályzat
Általános Iskola
Fülöp
(4266 Fülöp, Kossuth u. 30.)
OM azonosító: 031148
Gyakornoki szabályzata
Gyakornoki szabályzat
A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 4/B. § (1) bekezdése szerint kiadom az alábbi szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti.
1.Fogalmak meghatározása
Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai
gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a
kinevezése.
Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése
szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a
közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási
intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletében meghatározottak
szerint pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített
ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben
foglalkoztatják a közalkalmazottat.
Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a
munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást
kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony
elvégzéséhez.
Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, mely kb. az első év végéig tart.
Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, de
rugalmatlan. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós
gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli
elsődlegesen a gyakornokot.
Haladó szakasz: a gyakornoki program második szakasza, mely kb. a második év végéig tart.
Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni, nem
vész el a részletekben. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely személy és kontextus függő.
A tapasztalat befolyásolja a viselkedést.
Befejező szakasz: a gyakornoki program harmadik szakasza, mely kb. a harmadik év végéig
tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy racionálisan,
tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a tanulási-tanítási
folyamat ésszerű irányítására.
Szakmai segítő: az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki rendelkezik
legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének
kiváló képviselője.
Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a
pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy.
- A szabályzat területi, személyi hatálya
Jelen szabályzat az
Általános Iskola
4266 Fülöp, Kossuth utca 30.
E-H fizetési osztályba sorolt, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő
munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem
rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, a
három évet meghaladó időtartalmú szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az
intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira.
- A szabályzat időbeli hatálya
Jelen szabályzat 2013. január 1-jétől visszavonásig hatályos.
4. Aszabályzat módosítása
A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás
következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri.
5. Aszabályzat célja
A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása,
a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok
tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket
a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való
azonosulást.
6. Agyakornok felkészítésének szakaszai
A gyakornoki időt a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornoki idő az E fizetési osztályba
sorolt közalkalmazott esetén két év, az F-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén
három év.
A gyakornok felkészítésének lehetséges szakaszolása.
Időszak |
Szakasz megnevezése |
Elvárás |
0-1 év |
„kezdő” |
Csak minimális készséget lehet elvárni a tanítás terén Szabályok követése |
1-2 év |
„haladó” |
Szabályok követése Kontextusok felismerése, rendszerezése Gyakorlati tudás megalapozása |
2-3 év |
„befejező” |
Tudatosság Tervszerűség Prioritások felállítása Gyakorlati tudás |
A további fejlődési szakaszok már túlmutatnak a gyakornoki időn. (jártas szint, szakértő szint)
Általános követelmények a „kezdő” szakaszban
A gyakornok ismerje meg:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény még hatályban lévő rendelkezéseit és a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, különösen
a) általános rendelkezések (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a
tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai),
b) a gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei,
c) a pedagógus jogai és kötelességei,
d) a közoktatás intézményei, ezen belül azt az intézménytípus, amelyben
dolgozik,
e) a működés általános szabályai,
f) a működés rendje,
g) a szakmai munkaközösség,
h) a tanulók közösségei, a diákönkormányzat.
A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (08. 31.) évi EMMI rendeletet különösen
a) a működés rendje,
b) a nevelőtestület,
c) a szakmai munkaközösség,
d) a diákönkormányzat,
Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen:
a) Az intézmény küldetését, jövőképét,
b) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait,
feladatait, eszközeit, eljárásait,
c) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
d) a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,
e) a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai
tevékenységet,
f) a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,
g) az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható
tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és
követelményeit,
h) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele
biztosításának kötelezettségét,
i) az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
j) az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és
formáit,
k) a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének
követelményeit, formáját,
Az intézmény minőségirányítási programját, különösen:
a. az intézmény működésének folyamatát,
b. ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési
feladatok végrehajtását,
c. az intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
teljesítményértékelésének szempontjait és értékelés rendjét,
d. a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói
minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.
Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján, különösen :
a) a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,
b) a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét,
c) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok
ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,
d) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti
szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi
szolgáltatóval való kapcsolattartást,
e) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával
kapcsolatos feladatokat,
f) az intézményi védő, óvó előírásokat,
g) a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket,
h) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit,
i) a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők
közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez
szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési
támogatás biztosítása),
j) az iskolai könyvtár működési rendjét.
Az intézmény házirendjét, különösen:
a) tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve
kell végrehajtani,
b) tanulói munkarendet,
c) a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét,
d) az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó
területek használatának rendjét,
e) az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó
iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást,
f) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására
vonatkozó rendelkezéseket,4g) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának
rendjét és formáit,
h) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit,
i) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,
j) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási
kérdéseket.
Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit.
Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit.
Az intézmény éves munkatervét.
A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját.
A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat.
Az intézmény gyakornoki szabályzatát.
Általános követelmények a „haladó” szakaszban
A gyakornok ismerje meg:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény még hatályban lévő rendelkezéseit és a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt, különösen
a) az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási
feladatai,
b) a közoktatási feladatkörében ……………………………………….,
c) a közoktatás országos mérési feladatai,
d) a fenntartói irányítás, a fenntartói minőségirányítási program, az intézménnyel
szemben támasztott elvárások,
e) a közoktatási intézmény ellenőrzése.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, különösen
a) a közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése,
b) fegyelmi felelősség,
c) munkaidő, pihenőidő,
d) a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere.
Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen
a) a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,
b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,
c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
d) a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formáit,
továbbfejlesztésének lehetőségeit,
e) az intézményi belső vizsgák rendjét, középiskola esetén az állami vizsgák
rendjét,
Az intézmény panaszkezelési eljárását.
A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a
„kezdő” szakaszban
A gyakornok ismerje meg:
Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül például:
a) oktatásszervezés gyakorlati feladatait,
b) az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit.
A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a
„haladó” szakaszban
A gyakornok mélyítse el ismereteit:
A tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén.
Tanulói kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani fejlődés).
A fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén (tanulásszervezés).
Tehetséggondozás területén.
Hátránykompenzálás területén.
Az adott műveltségterület (tantárgy) módszertanában.
Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata területén.
A gyakornok fejlessze képességeit:
Szociális tanulás.
Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás).
Kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal.
Konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése.
Időgazdálkodás, tervezés, tudatosság.
7. Agyakornoki munkavégzés speciális szabályai
A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a törvény által meghatározott.
A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület
munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező
munkákra kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a
gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb
ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak az igazgató írásbeli hozzájárulásával kaphat.
A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a
szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal.
Óralátogatás: legalább heti egy óra. (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa
tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson)
Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal)
Konzultáció: legalább heti két óra. (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel,
szakmai munkaközösség-vezetővel)
Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a
konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás
készül.
Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, szakmai segítővel, az órát tartó
pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi.
A gyakornok és a szakmai segítő órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy
napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció
megtartására.
8. Agyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei
Időszak Szakasz megnevezése |
Tapasztalatszerzés módszere |
Számonkérés módszere |
0-1 év „kezdő” szakasz |
Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Oktatás Tanév eleji szülői értekezlet látogatása |
Egyéni tanmenet elkészítése Óravázlat készítése Szülői panaszra megoldási terv, intézkedési terv készítése (a megismert jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján) |
1-2 év „haladó” szakasz |
Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Oktatás Családlátogatás a gyermekvédelmi felelőssel, osztályfőnökkel Tanév végi – értékelő – szülői értekezlet látogatása |
Egy munkaközösségi értekezlet egy részének megtartása (szakmai téma) Egy munkaközösségi program megszervezése (pl. iskolai tanulmányi verseny) Egyéni fejlesztési terv készítése Tanulók, osztályok között kialakult –külső beavatkozást igénylő- konfliktus megoldásnak tervezése, intézkedési terv készítése Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint |
2-3 év „befejező” szakasz |
Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Oktatás |
Bemutató óra tartása Az általa tanított osztályok egyikében a szülői értekezlet egy részének megtartása (pl. szakmai téma, szervezés) Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása (szakmai témában) Az intézmény éves munkatervében meghatározott intézményi szintű program megszervezése (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, hét, diák-önkormányzati program, diákközgyűlés) Helyzetértékelés, feladatkitűzés elkészítése az osztályfőnökkel együttműködve tanév elején az általa kiválasztott osztályban Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint
|
Fentieken túl természetesen alkalmazhatók az intézmény által fontosnak tartott egyéb
számonkérési módok is. (pl. beszámoltatás, teszt stb.)
9. Aszakmai segítő kijelölése, feladata
A szakmai segítőt (segítőket) az intézmény igazgatója jelöli ki szakterületenként, az
intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező
pedagógusai közül. A döntés előtt az igazgató beszerzi az iskolavezetőség véleményét.
Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a szakmai segítő
számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt
váratlanul lehetetlenné vált.
A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a három évre szóló szakmai segítői
feladattal megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet)
A szakmai segítőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért
járó kereset - kiegészítésként a felhasznált órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti
meg.
Fentieken túl az intézmény eseti bérmegtakarításának függvényében tanév végén
céljutalomban részesíthető a szakmai segítő, melynek minimális összege egy havi alapilletménye.
Az óralátogatást a szakmai segítő a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a
konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás
készül.
A szakmai segítő feladata különösen:
Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve.
Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot.
Felkészíti, segíti a gyakornokot:
a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi
alapdokumentumok, szabályzatok megismerése, értelmezése.
b) az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi
tantervében foglaltak szakszerű alkalmazására.
c) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek,
tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztására.
d) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes
megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, közös tanmenet,
óravázlat készítése, módszerek átadása.
e) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására (részt vesz a
nevelőtestület munkájában, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és
befejező feladatokat) az intézményi feladatok megismertetése (ügyelet,
helyettesítés), tanórán kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolítás
segítése (kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának a
bemutatása (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások
megismertetése.
Szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a
gyakornok tanítási óráit.
Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához.
Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében,
folyamatos ellenőrzi a teljesítését.
Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az
új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a
gyakornok minősítését.
Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt
vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében.
Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az
intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait,
a fejlesztési irányokat.
10. Agyakornok értékelése, minősítése
A gyakornok értékelésének alapját az intézmény minőségirányítási programjában rögzített
pedagógus értékelési-rendszer képezi.
A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének
értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedés.
A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai
-a tudás használata,
-széleskörű pedagógiai tartalmi tudás,
-probléma megoldási stratégiák,
-a célok jobb adaptációja és megváltoztatása különféle tanulók számára, improvizációs
készség,
-döntéshozatal,
-célok meghatározása,
-tantermi hangulat,
-a tantermi események észlelése, képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére
érzékenység a kontextus iránt,
-a tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a tanulóknak,
-a feltevések gyakori ellenőrzése,
-tisztelet a tanulók iránt,
-a tanítás iránti elkötelezettség,
-együttműködés a nevelőtestületi közösséggel.
A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje
A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik.
Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése,
motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás.
A gyakornok fejlesztő értékelést minden tanév végén a szakmai segítő készíti el. Az
értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint
figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést.
Az értékelő megbeszélés lépései:
- A gyakornok önértékelése.
- A szakmai segítő értékelése.
- Az eltérő vélemények megbeszélése.
- A problémák feltárása, megbeszélése.
- A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása.
- A résztvevők feladatainak meghatározása.
- Az értékelő lap kitöltése, aláírása.
Az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő és a gyakornok vesz részt.
Az értékelő lapot a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell
adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt
példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai segítő őrzi a gyakornoki
idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti.
A gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés
eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” minősítés adható.
A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem
megfelelt” minősítést kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti.
A gyakornok minősítéséről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt
beszerzi a közvetlen felettes véleményét, javaslatát, valamint a szakmai segítő (amennyiben
nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát, figyelembe veszi az évenkénti
értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását.
A minősítést értékelő megbeszélés előzi meg. A értékelő megbeszélésen a szakmai segítő, a
gyakornok és az intézményvezető vesz részt.
A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései.
- A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről.
- A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati
lehetőségről.
- A gyakornok önértékelése, mely összefoglalja a gyakornoki programban
meghatározott célok elérésének értékelést is.
- A szakmai segítő összegző értékelése.
- A vezető értékelése.
- Az eltérő vélemények megbeszélése.
A minősítő lap kitöltése, aláírása.
A minősítő lapon a minősítést nem megfelelt minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak
valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a
gyakornok írja alá.
A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának.
11. Záró rendelkezések
A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt
nyilvánítanak.
A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra.
A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, ennek
hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
12. Záradék
A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2012. 12. 18.
nevelőtestületi ülésén véleményezte.
A szabályzat mellékletét képezi
1. számú melléklet: Értékelő lap
2. számú melléklet: Minősítő lap
3. számú melléklet: A minősítés területei
Fülöp, 2012. 12. 19.
Igazgató
Tartalomjegyzék
1. Fogalmak meghatározása 1. o.
2. A szabályzat területi, személyi hatálya 2. o.
3. A szabályzat időbeli hatálya 2. o.
4. A szabályzat módosítása 2. o.
5. A szabályzat célja 2. o.
6. A gyakornok felkészítésének szakaszai 2.o.
6.1 Általános követelmények a „kezdő szakaszban” 3. o.
6.2 Általános követelmények a „középhaladó szakaszban 5. o.
6.3 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények „ a kezdő szakaszban” 6. o.
6.4 Aszakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények „a középhaladó szakaszban” 6. o.
7. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai 6. o.
8. Agyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei 7. o.
9. A szakmai segítő kijelölése, feladata 8. o.
10. A gyakornok értékelése, minősítése 9. o.
10.1 Agyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai 9. o.
10.2 A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje 10. o.
11. Záró rendelkezések 11. o.
12. Záradék 11. o.
A szabályzat mellékletét képezi 13. o.
A szabályzathoz készült egyéb segédanyagok: 16. o.
A gyakornok önértékelésének szempontjai 16. o.
A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei 17. o.
A gyakornoki programban szereplők feladatai 18. o.
Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához 20. o.
1. számú melléklet
Munkáltató megnevezése
Címe
Értékelő lap
Az értékelt személyi adatai
Név:
Születési hely, idő:
Az értékelés időpontja:
Az értékelés megállapításai:
Fejlesztendő területek:
Javasolt célok, feladatok:
Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak:
Az értékelt észrevételei:
értékelést végző értékelt
szakmai segítő gyakornok
2/1. számú melléklet
Munkáltató megnevezése
Címe
Minősítő lap
A minősített személyi adatai
Név:
Születési hely, idő:
A minősítés időpontja:
A minősítés megállapítása:
Értékelési terület |
Megfelelt
|
Nem felelt meg |
Szakmai ismeretek alkalmazása |
|
|
Módszertani tudás |
|
|
Empátia |
|
|
Kommunikáció |
|
|
Felelősségtudat |
|
|
Problémamegoldás |
|
|
Kreativitás, innováció |
|
|
Együttműködés |
|
|
A minősítés összegző megállapítása
Megfelelt Nem felelt meg
Indokolás:
Nem megfelelt minősítés esetén részletes indokolás szükséges
A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént.
A minősített észrevételei:
A minősítést elfogadom.
A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem.
minősítést végző minősített
igazgató szakmai segítő gyakornok
Ph.
2/2. számú melléklet
Értékelési terület |
Megfelelt
|
Nem felelt meg |
Szakmai ismeretek alkalmazása |
Megszerzett szakmai ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja, az órái logikusak, a tanulók számára jól követhetőek, tanítványai motiváltak |
Megszerzett ismereteit a gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni tudást, tanulók nem értik a magyarázatait |
Módszertani tudás |
Megszerzett módszertani ismereteit a tanórákon az osztály szintjének, a tanuló képességeinek megfelelően hasznosítja, képes a differenciált oktatásra, az egyéni képességfejlesztésre |
Módszertani ismereteit nem tudja alkalmazni |
Empátia |
Képes a mások személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására, megértésére |
Nem képes figyelni mások személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire. Nem nyitott a másság elfogadására |
Kommunikáció |
Gondolatait beszédben, írásban érthetően, logikusan képes közölni, megtalálja a megfelelő közlési módot mind a munkatársakkal, mind a tanulókkal, mind a szülőkkel |
Gondolatait beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször konfliktus forrása volt a nem megfelelő közlésmódja a munkatársak, tanulók szülők körében |
Felelősségtudat |
Képes, kész cselekedetiért, döntéseiért felelősséget vállalni, mindig felméri tettei következményeit |
Nem vállalja cselekedetei, döntései következményeit, a felelősséget külső körülményekre hárítja, nem képes előre felmérni tettei, döntései következményeit |
Problémamegoldás |
Képes felismerni és megoldani a munkaköréhez kapcsolódó, gyakran jelentkező problémákat |
A problémákat nem ismeri fel, hárít, |
Kreativitás, innováció |
Ötletgazdag, lelkes, keresi az újszerű megoldásokat, de mindezt felelősséggel, a tanulás-tanítás hatékonyságának érdekében teszi |
A bevált gyakorlattól nem mer eltérni, ha vannak is ötletei nem képes azok kivitelezésre |
Együttműködés |
Képes beilleszkedni a szervezetbe, megtalálja helyét, a szervezeti célokat össze tudja egyeztetni az egyéni célokkal, csapatjátékos, aktívan vesz részt a csapatmunkában |
Nem tudott a szervezetbe beilleszkedni, az egyéni céljait sokszor a szervezeti célok fölé helyezi |
A kritériumok meghatározásakor az intézményi pedagógus értékelési rendszert célszerű alapul venni, ill. annak alapján lehet meghatározni.
Fontos rögzíteni, hogy miből tevődik össze a végleges minősítés.
Pl. A lehetséges 8 terület közül, ha 4 területen nem megfelelt minősítést kap a gyakornok, akkor a minősítése nem megfelelt lesz.
Az intézmény nevelési filozófiájának megfelelően prioritásokat célszerű meghatározni az értékelési területei között.
Segédanyagok
A gyakornok önértékelésének szempontjai
A gyakornoki szabályzatban megjelölt kiemelt szempontokon felül az alábbiak szerint készülhet fel a gyakornok az önértékelésre
Ø Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek?
Ø Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést?
Ø Milyen eredményeket ért el?
Ø Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania?
Ø Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során?
Ø Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni?
Ø Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei?
Ø Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni?
Ø Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani?
Ø Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről?
Ø Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a szakmai segítő részéről?
Ø Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga részéről?
A gyakornok értékelő megbeszélésre való felkészülését segíthető az alábbi önismereti kérdőív is
× Hányszor végzett pontatlan munkát?
× Hányszor késett határidővel?
× Milyen típusú feladatokkal voltak problémái?
× Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket elvárásokat?
× Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban, tanulókban, szülőkben, egyéb külső körülményekben?
× Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását?
× A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e?
× Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit?
× Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát?
× Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat?
× Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat?
× Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját?
× Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása naprakész legyen?
× Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, szakmai segítőjében, munkatársaiban, tanulókban, szülőkben?
× Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása?
× Döntéseiben elfogulatlan tud lenni?
× Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget?
× Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy konfliktus megoldásához?
A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei
(a szakmai segítő számára)
- Szervezeti kultúra megismerése
a) A közalkalmazotti lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése
b) Az intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak a megismerése
c) Az intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése
d) Az intézmény írott és íratlan szabályai
e) A szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése
f) A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése
g) Viselkedés szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel
h) A kommunikáció szabályai vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel, mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai
- A szervezet megismertetése
a) A közoktatási rendszer felépítése
b) Szervezeti struktúra
c) Kinevezés
d) Munkakör
e) A szolgálati út
(a gyakornoki szabályzatban meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján)
- Kompetenciák fejlesztése
a) Erősségek, gyengeségek
b) Kompetenciák
c) Képességleltár
d) Célok, ambíciók
e) Saját fejlődési területek meghatározása
f) Szerepek a csoportban
g) Időgazdálkodás
h) Kommunikáció
i) Konfliktuskezelés
j) Együttműködés
A gyakornoki programban szereplők feladatai
Az intézmény vezetőjének feladatai
|
A szakmai segítő feladatai |
A többi munkatárs feladata |
A gyakornok feladatai |
|
1. Önfejlesztés a szakmai segítői szerep ellátására 2. A gyakornoki program elkészítése 3. Az együttműködés feltételeinek egyeztetése 4. Az elvárások rögzítése 5. Konzultációkra felkészülés 6. Konzultációk 7. Óralátogatások 8. Folyamatos rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 9. Beszámolás az intézményvezetőnek a gyakornoki program menetéről 10. A gyakornok értékelése 11. Részvétel a gyakornok minősítésébe |
1. Együttműködés a szakmai segítővel a gyakornoki program végrehajtásában 2. A gyakornok támogatása, óralátogatások lehetővé tétele 3. Lehetőség szerint a gyakornok óráinak látogatása (pl. saját osztályaikban) 4. A gyakornok tájékoztatása a különleges bánásmódot igénylő tanulókról, problémáik hátteréről 5. „Jó gyakorlat” megosztása 6. A gyakornok segítése szakmai anyagokkal 7. A szakmai segítő kérésére a gyakornok munkájáról, teljesítményéről vélemény formálása (szükség szerint írásban véleményezés) |
|
Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához
- a kezdő tanár segítője sose legyen a felettese, mert így a mentorálás, szakmai segítés mint folyamatos értékelés jelenhet meg, félő, hogy a gyakornok így kevésbé mer majd szabadon kérdéseket megfogalmazni,
- fontos, hogy hasonló legyen az érdeklődési körük, hasonló e3lveket valljanak a pedagógushivatásról, tanításról,
- ha van lehetőség, több mentor közül választani, akkor ügyelni kell arra, hogy ugyanazt a korosztályt, vagy ugyanazon szinten lévő csoportot tanítsa a mentor, mint a gyakornok,
- a jó mentor elfogadja a kezdő tanárt,
- a mentornak a kezdő tanárt, mint leendő professzionális kollégát kell kezelnie, engednie kell kibontakozni,
- a kezdő tanárnak szüksége van a gyakorlatra, és a törődő útmutatásra.