Szent István király ünnepén, 2020. augusztus 20-án a szokásokhoz híven ismét megünnepeltük római katolikus templomunk születésnapját templombúcsú keretében. A délután 4 órakor kezdődő szentmisét Pásztor Károly vasmisés pápai prelátus, c. apát atya, Eiben Tamás plébániai kormányzó atya, Csingi Zoltán paróchus atya celebrálta a szép számban összegyűlő hívek számára, Tapasztó János c. kanonok atya pedig gyóntatott a szertartás alatt.

Károly atya szentbeszédében elmondta, a születésnapokat illik megünnepelni, s ezért Magyarország fővédőszentje tiszteletére szentelt templomunk is szépen felöltözve várta e jeles napot. Első királyunkat nevezhetjük hazánk megmentőjeként is, hiszen a nyugati hatalmak összefogtak a kalandozó, portyázó magyarok ellen, s bizony eltűntünk volna a történelem süllyesztőjében, ha nem vesszük fel a kereszténységet. Krisztus követői lettünk, és ezt Szent István nem politikai okokból tette, hanem – mint a mai evangéliumban is elhangzott – okos ember sziklára építi a házát. Tudta, ha keresztények leszünk, megmaradunk, s ezáltal jövőt kapott a magyarság. Szent István példája minket is megmozdít. A mai világban népünk egy része pogánnyá vált, sokan Isten nélkül élnek. Nem vesszük észre, ki adott nekünk jó sort, egészséget. Elfelejtünk megköszönni, és csak kérni tudunk, mint ahogy a tíz leprás történetében is csak az egyik gyógyult ment vissza Jézushoz, hogy hálát adjon életéért. A nagy világégések után is a hit, az imádság tartotta meg az embereket, főleg akiket kényszermunkára ítéltek. Károly atya úgy látja , a fülöpiek szívében ott a hit és a remény. Sokan eldobják az államalapítónk által adott értékeket, pedig kitartóaknak kell lennünk, drága kincs, amit Isten a szívünkbe ültetett. Ma nem ünnepelni jöttünk ide, hanem hálát adni. Szent István papokat hívott nyugatról, akik tanítottak, hisz emberhalászokká lettek. Köszönjük meg, hogy most is vannak kiválasztottak, apostoli utódok, hisz ők Krisztus szolgái, kapocsok, melyek Istenhez hívnak bennünket. Isten papjai végig velünk vannak, a kereszteléstől a végső búcsúig életünk legfontosabb pillanataiban, sőt halálunk után is imádkoznak érettünk. Kellenek önzetlenül szerető emberek, hisz minden elmúlik, de Jézus tanítása örök. Papokra mindig szükség van, még akkor is, ha természetesen nekik is vannak hibáik, hisz Isten felé vezetik az embereket. Sok az aratnivaló, de kevés a munkás. Egerben mondta egy pap-teológus a szemináriumban, ha kimennek a világba , látni fogják, az egy nagy kórház, menjetek, és gyógyítsatok. Persze a legjobb az lenne, ha házról-házra járnának a papok, mint a drótos ember, de így is mindent elkövetnek, hogy mindenki Isten felé forduljon. Ahhoz pedig, hogy legyenek a papságban utódok, sokat kell imádkoznunk. Szent István koronáját, országát adta Istennek, hisz a mi reményünk is nem az emberekben, hanem Teremtőnkben van, ezért kérjük, ahogy égi Édesanyánkat is énekünkben: “ Ne feledkezzél meg szegény magyarokról”.

A szentbeszéd után sor került az új kenyér megáldására, majd a szentmise végén Hutóczki Péter polgármester úr és Pogány Sándor, a képviselőtestület elnöke köszöntötte és ajándékozta meg a 65 éves papi jubileumát ünneplő Károly atyát községünk és egyházközségünk nevében. A körmenet előtt Tamás atya megköszönte mindenki munkáját és részvételét, majd a szertartás vasmisés áldással zárult, ezt követően pedig a jelenlévők a templomkertben  finom vendéglátásban részesültek.