joomla templates top joomla templates template joomla

Közbeszerzési Szabályzat 2011. évi

 

 

 

 

Fülöp Község Önkormányzatának

 

közbeszerzési szabályzata

 

 

2011.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elfogadva: 33/2011. (III.25.) KT. sz. hat.

 

A Képviselő-testület a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 6. § (1) bekezdésének (a továbbiakban: tv.) végrehajtására a következő szabályzatot alkotja:

 

 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

 

1. A szabályzat célja, személyi és tárgyi hatálya

 

A szabályzat célja, hogy meghatározza

a) a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának rendjét,

b) a helyi önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét,

c) a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét.

d) Meghatározza az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt (személyeket), illetőleg testületet.

 

E szabályzat hatálya alá tartozik Fülöp Község Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala, valamennyi költségvetési intézménye, az önkormányzat által alapított költségvetési szervek, önkormányzati többségű tulajdonú gazdasági társaságok, közalapítványok beszerzései, (továbbiakban ajánlatkérő), amennyiben azok értéke eléri vagy meghaladja a hatályos jogszabályokban, illetve jelen szabályzatban meghatározott értékhatárokat.

 

2. A szabályzat hatálya alá tartozó beszerzések

 

A Szabályzat hatálya kiterjed a Fülöp Község Önkormányzat minden olyan árubeszerzésére, építési beruházására, építési koncessziójára, szolgáltatás megrendelésére, szolgáltatási koncessziójára, amelynek értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri, vagy meghaladja az éves költségvetési törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárokat.

 

(1) Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. A nemzeti értékhatárt elérő, vagy meghaladó beruházás esetén árubeszerzésnek minősül az ingatlan  tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése is az ajánlatkérő részéről.

 

(2) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) a Közbeszerzési törvény 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

 

(3) A szolgáltatás-megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő –  olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Ha a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő –  közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.

Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a Kbt. 24. § és a 27. § szerinti a tárgya, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét.

 

(4) Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

 

(5) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

 

3. A beszerzési értékhatárok

 

3.1. A közbeszerzés értékének meghatározása és értelmezése

 

A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 35-40. §-ában, valamint a 245. § bekezdésében foglaltakra tekintettel megállapított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban becsült érték).

 

A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében az ajánlati felhívás megküldésének, illetőleg a törvényben meghatározott esetekben a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.

 

3.2. A közbeszerzések értékhatárát a

 

-        Kbt. 30-34. §-a (közösségi értékhatárok),

-        Kbt. 244. §-a szerint a 2011. évre és azt követően az éves költségvetési törvény (nemzeti értékhatárok) tartalmazza.

 

A Kbt. előírásainak megkerülése céljából tilos a közbeszerzést részekre bontani.

 

4. Közbeszerzési eljárás fajtái

 

A közbeszerzési eljárás

a) nyílt

b) meghívásos

c) tárgyalásos eljárás

d) versenypárbeszéd

 

A nyílt és a meghívásos eljárásban a helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlathoz kötve van. A nyílt és meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.

A meghívásos eljárásban a helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő által kiválasztottak tehetnek ajánlatot.

Tárgyalásos eljárás során a helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő, az általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről.

Versenypárbeszéd során az önkormányzat az általa törvényben előírtak szerint – kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek – az önkormányzat által meghatározott követelményrendszer keretei közötti – pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.

 

 

5. A közbeszerzési igények tervezése

 

(1) A jóváhagyott költségvetési előirányzatok figyelembevételével a jegyző a költségvetési év elején, de legkésőbb április 15. napjáig (Kbt. 5. § (1) bek.) éves összesített közbeszerzési tervet köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzésekről.

 

A közbeszerzési tervet a Képviselő-testület jogosult jóváhagyni.

 

A közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésekre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésekre vonatkozó eljárást is le lehet folytatni, ha az előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.

 

A közbeszerzési tervet 5 évig meg kell őrizni (Kbt. 5. § (1) bek.).

 

A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását az Önkormányzatnak, mint ajánlatkérőnek a honlapján, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerzések Tanácsa honlapján – a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül – közzé kell tenni. A Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ajánlatkérő Önkormányzat a közbeszerzési tervet és annak módosítását, a kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzéteheti. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.

 

A közbeszerzési tervben rögzíteni kell:

-        a tervezett közbeszerzéseket,

-        a közbeszerzés értékét (becsült érték),

-        az egyes közbeszerzési eljárásokat lebonyolító szervezetet (saját, külső).

 

6.  A közbeszerzési eljárás előkészítése, adminisztráció

 

(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az Önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük. A jegyző gondoskodik a felhívás és az ajánlatkérő dokumentáció elkészíttetéséről és rendelkezésre állásáról. Szükség szerint a helyi önkormányzat közbeszerzési tanácsadó segítségét is igénybe veheti.

 

(2) Minden egyes közbeszerzési eljárást – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban dokumentálni kell, és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

(3) Az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit az önkormányzat nevében a Polgármester gyakorolja.

 

(4) Az Önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendeletében meghatározott, vagy év közben felmerülő, a közbeszerzési értékhatárt meghaladó beszerzések kapcsán az eljárás elindításáért és annak koordinálásáért a polgármester, a beszerzés fedezetének valós rendelkezésre állásáért a jegyző a felelős.

 

(5) A helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, hirdetményeket öt munkanapon belül közbeszerzési eljárásonként csoportosítva honlapján közzétenni, vagy ha nem rendelkezik honlappal, akkor a Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétenni. A kötelező közzétételt követően a helyben szokásos módon is közzé teheti. Az adatok internetes való közzétételéért a jegyző felelős.

 

(6) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzések Tanácsa honlapján öt munkanapon belül közzétenni:

a) a Kbt. 2/A. § alkalmazásával megkötött szerződéseket;

b) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos adatokat;

c) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában

ca) a kérelem e törvényben meghatározott adatait

cb) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését

d) az éves statisztikai összegzést

 

(7) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni, ezért a jegyzőt, a polgármesteri hivatal köztisztviselőit munkaköri leírásuknak megfelelően terheli a felelősség. Beérkező dokumentumokat az iratkezelési szabályzatba foglaltak szerint iktatni kell.

Ha az ügyben jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.

 

(8) Az éves közbeszerzésekről a Kbt. 16. §-ában meghatározott szerint éves statisztikai összegzést kell készíteni, melyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsának.

 

7. Az eljárást megindító (hirdető) hirdetmény, felhívás

 

(1) A közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, felhívás végleges szövegét a jegyző hagyja jóvá. A jóváhagyott szövegnek megfelelő hirdetmény, felhívás közzétételéről a jegyző gondoskodik.

 

(2)  A helyi önkormányzat, mint ajánlatkérő az ajánlati felhívást – a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén – akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Ez a szabály nem vonatkozik arra az esetre, ha  az Önkormányzat támogatásra irányuló igényt nyújtott be vagy fog benyújtani (Kbt. 48. § (3) bek.), ekkor az ajánlati felhívást közzé teheti.

 

 

8. A közbeszerzési eljárásban résztvevő személyekre, szervezetekre vonatkozó szabályok

 

(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció tervezetének elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az Önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, pénzügyi-, jogi és műszaki szakértelemmel kell rendelkezniük.

 

(2) Az Önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az (1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki az (1) pontban megjelölt szakértelemmel együttesen rendelkezik.

 

9. Összeférhetetlenségi okok

 

(1) A közbeszerzési eljárás előkészítése a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában, az Önkormányzat nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be (erőforrást nyújtó szervezetként sem) a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki illetőleg, amely

a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb       jogviszonyban áll;

b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja;

c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.

 

(2) Nem kell alkalmazni a (1) bekezdést ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel a (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként.

 

(3) Ha az  Önkormányzat nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az Önkormányzat nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

 

 

10. Az ajánlatok bontására

 

(1) Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.

(2) Az ajánlatok felbontásánál az Önkormányzat, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, illetőleg személyek lehetnek jelen.

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

 

(4) Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.

 

(5) Az ajánlatok felbontásakor a jegyzőkönyv készítéséről a jegyzőnek illetve általa megbízott személynek vagy szervezetnek kell gondoskodnia.

 

(6) A jegyzőkönyvek érintetteknek való megküldése a jegyző feladata.

 

11. Hiánypótlásra vonatkozó szabályok

 

(1) Az Önkormányzat köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.

 

 

(2) A hiánypótlásról az  Önkormányzat egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.

 

(3) Az ajánlattevő – a Kbt. 83.§ (2) bekezdésben meghatározott körben – a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az  Önkormányzat által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig.

 

(4) A hiánypótlási felhívás kiküldését követően az  Önkormányzat köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben, a Kbt. 83.§ (2) bekezdés keretei között ekkor is teljesíthető.

 

12.Felvilágosítás kérésre vonatkozó szabályok

 

(1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében.

 

 

13. Ajánlatok elbírálása

 

(1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

 

(2) Az ajánlatok bírálati szempontjai a következők lehetnek:

a) A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy

b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, melyre a Kbt. 57. § (3) bekezdésbe foglalt szabályok az irányadóak.

 

(3) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint – ha ezt az ajánlatkérő előírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások megfelelőségét is ellenőrizni lehet.

(4) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.

 

(5) Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (Kbt. 57. §) alapján, illetőleg a Kbt. 89–90. §-ban foglaltakra tekintettel kell értékelni.

 

(6) Az Önkormányzat az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel.

 

(7) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

 

(8) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és becsült értékéhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében:

a) az ajánlat egésze, vagy

b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy

c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont.

 

(9) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt – az (8) bekezdés a)–c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó – összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér

a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől;

b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő;

c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből – a két szélső érték kiejtésével – számít ki az ajánlatkérő.

 

14. Eredményhirdetésre vonatkozó szabályok

 

a) Az ajánlatokat a legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc, építési beruházás esetén hatvan napon belül (Kbt. 94. § (1) bek.) – az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban – nyilvánosan ki kell hirdetni, megjelölve az eljárás nyertesét és, – ha arra az ajánlati felhívásban utalás volt – a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt.

Egyszerű eljárásban nem kell eredményhirdetést tartani, hanem (Kbt 250 § (3) g) az eljárás eredményéről szóló összegezést legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc - építési beruházás esetében hatvan- napon belül meg kell küldeni az ajánlattevőknek.

b) Az eredményhirdetés időpontját egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal (Kbt. 94. § (2) bek.) a Bíráló Bizottság jogosult elhalasztani. Az eredeti határidő lejárta előtt a halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni kell.

c) Az ajánlatok elbírálása során a Bíráló Bizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó képviselő-testület részére.

d) Az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót legkésőbb a szerződéskötést követően, illetőleg – eredménytelen eljárás esetén – az szerződéskötés tervezett határidejének lejártától számított öt munkanapon belül hirdetményben közzé kell tenni külön jogszabályban foglaltak szerint (Kbt. 98. § (3) bek.).

 

 

15. Szerződések megkötése, teljesítése

 

a) Az Önkormányzat a szerződések kötésére vonatkozó előírások (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés stb.) betartásával köti meg a szerződést az eljárás nyertesével. Amennyiben az eljárás nyertese visszalép – és az ajánlati felhívásban ezen kitétel szerepel – akkor az Önkormányzat jogosult az eredmény kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel megkötni a szerződést. A szerződés aláírása a képviselő-testület adott közbeszerzésre vonatkozó, szerződéskötésre felhatalmazó határozata alapján az abban megjelölt személy jogosult.

b) Az Önkormányzat a nyertes szervezettel (személlyel) [Kbt. 91. §] szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

c) A szerződés – a Kbt. 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96/A. §-sal – nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül.

d) Az  Önkormányzat a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést honlapján, a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.

 

16. A közbeszerzési eljárás belső ellenőrzése

 

A szabályzat hatálya alá tartozó közbeszerzések ellenőrzését a megbízott belső ellenőrök végzik.

 

 

 

II.

 

A helyi önkormányzat nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi köre

 

1. A Képviselő-testület

 

A képviselő-testület gyakorolja az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit. A képviselő-testület nevében a Polgármester jár el.

A közbeszerzések előkészítése és végrehajtása során a képviselő testület feladata különösen:

-        kiadja a Közbeszerzési Szabályzatot, valamint az éves közbeszerzési tervet,

-        kijelöli és megbízza a Bíráló Bizottság tagjait,

-        indokolt esetben szakértő céget bíz meg az eljárás teljes, vagy részleges lefolytatásával,

-        meghatározza az eljárás fajtáját,

-        a Bíráló Bizottság, illetve a szakértő cég javaslata alapján dönt az ajánlatok érvényességéről és az eljárás eredményéről.

 

2. A jegyző

 

-        köteles a közbeszerzési eljárásban az e rendeletben meghatározott feladatok ellátására,

-        segíti a Bíráló Bizottság és a szakmai megbízott munkáját,

-        általános felelősség terheli a közbeszerzési eljárás törvényességének biztosításáért. Az ezzel kapcsolatos észrevételeit köteles haladéktalanul a polgármesternek jelezni, illetve a képviselő-testület tudomására hozni, továbbá ellenőrzi az egyes közbeszerzési eljárási cselekmények szakszerű, határidőben történő végrehajtását,

-        az éves költségvetés elfogadását követően elkészíti a közbeszerzési tervet,

-        felelős a közbeszerzési értékhatárt meghaladó beszerzések esetén a beszerzés fedezetének valós rendelkezésre állásáért,

-        felelős a közzéteendő adatok internetes való közzétételéért,

-        felelős a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásának megszervezéséért.

-        mivel a hivatalban megfelelő szakértelemmel rendelkező köztisztviselő nincs alkalmazva, a közbeszerzési szakértelmet kívánó feladatokat külső szakértők bevonásával oldatja meg.

-        a szakmai igények alapján gondoskodik- a szakértelemmel bíró személy vagy szervezet bevonásával- az ajánlati felhívás és dokumentáció összeállításáról, ajánlatkérő dokumentáció elkészíttetéséről és rendelkezésre állásáról, előkészíti a szerződést a dokumentációban megadott szerződés-tervezet alapján, és gondoskodik annak az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban történő aláírásáról,

-        közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, felhívás végleges szövegét a jegyző hagyja jóvá

-        a szakmai igények alapján gondoskodik  az elbírálási szempontok összeállításáról

-        gondoskodik az eljárást megindító felhívás Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg az EU Hivatalos Lapjában történő közzétételéről, valamint amennyiben szükséges a közzététel díjának átutalásáról; hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos és hirdetmény közzététele nélküli egyszerű eljárás esetén az ajánlati felhívásnak az ajánlattevő(k) részére történő közvetlen megküldéséről,

-        gondoskodik a Bíráló Bizottság tagjainak összehívásáról és a teljes ajánlati felhívás és dokumentáció rendelkezésükre bocsátásáról,

-        a jegyzőkönyv készítéséről a jegyző illetve általa megbízott személy vagy szervezet gondoskodik,

-        a jegyzőkönyvek érintetteknek való megküldése a jegyző feladata,

-        az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a jegyző vagy az általa kijelölt személy, szervezet hirdeti ki illetve küldi ki az írásbeli összegezést

-        amennyiben a szerződés teljesítése során szerződésmódosításra kerül sor, tájékoztatót készít, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzéteszi.

-        a szerződés teljesüléséről (egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként) tájékoztatót készít.

 

 

3. A Bíráló Bizottság

 

a) A képviselő-testület gondoskodik az önkormányzati hivatalon belüli ún. Bíráló Bizottság létrehozásáról. A Bíráló Bizottságba 3 fő állandó tagot választ, melyet szükség esetén – adott közbeszerzés jellegétől függően, alkalomszerűen – további tagokkal egészíthet ki. A Bíráló Bizottság tagjai mellé lehetnek további választott tagok is, mint segítők, illetve közbeszerzési szakértelemmel rendelkező személy, hivatalos közbeszerzési tanácsadó segítsége is igénybe vehető.  A bíráló bizottság állandó tagjai a mindenkori: polgármester, jegyző, költségvetési-gazdálkodási  munkakört betöltő köztisztviselő.

b) A Bíráló Bizottság a munkájával kapcsolatos ügyviteli munkák ellátását Önkormányzati hivatal ügyviteli feladatait ellátó személyek kötelesek segíteni, a jegyző utasítása szerint.

c) Bíráló Bizottság feladatai:

-       A Bíráló Bizottság az ajánlatokat értékeli és írásbeli szakvéleményt, döntési javaslatot készít a képviselő testület részére. A Bíráló Bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.

d) A Bíráló Bizottság állandó tagjainak névsorát és munkakörét jelen szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. A melléklet csatolásáért és évenkénti felülvizsgálatáért a jegyző tartozik felelősséggel.

e) A Bírálóbizottság akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van, döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

 

 

4. A Polgármester

 

-A polgármester képviseli a helyi önkormányzat képviselő-testületét a közbeszerzési eljárás során.

- A polgármester a közbeszerzési eljárás során ellátandó fontosabb feladatait e szabályzat az egyes eljárási szakaszoknál rögzíti

 

 

III.

 

KÖZBESZERZÉSI SZAKÉRTELEM BITOSÍTÁSA, A HIVATALOS KÖZBESZERZÉSI TANÁCSADÓ

 

 

A közbeszerzési eljárással kapcsolatban a felhívás és a dokumentáció előkészítésébe, illetőleg – választása szerint – a közbeszerzési eljárás további lefolytatásába az Önkormányzat a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót (11. §) jogosult bevonni, figyelembe véve egyben a 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeket.

 

A hivatalos közbeszerzési tanácsadó szakértelmével elősegíti a közbeszerzési eljárás e törvénynek és egyéb jogszabályoknak megfelelő lefolytatását. Az Polgármesteri Hivatal a tanácsadót bevonja különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe és bevonhatja a Bíráló Bizottságba is. A közbeszerzési tanácsadó az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával feladatarányos munkamegosztásban dolgozhat.

 

 

IV.

 

Záró rendelkezések

 

1. Az Önkormányzat közbeszerzését végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni.

 

2. A közbeszerzési szabályzatot a Képviselő-testület jogosult jóváhagyni.

 

3. Jelen szabályzat 2011. március 25. napján lép hatályba. Rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően felmerült közbeszerzések esetében kell alkalmazni.

 

4. Jelen közbeszerzési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. rendelkezései irányadóak. Amennyiben jelen szabályzatban foglaltak és a hatályos Kbt. előírásai között ellentmondás merülne fel, úgy a mindenkor hatályos Kbt. rendelkezései irányadóak.

 

 

 

Fülöp, 2011. március 25.

 

 

 

/:Kissné Terdik Erzsébet:/                                                       /:Hutóczki Péter:/

jegyző                                                                                polgármester

 

 

 

1. számú melléklet

 

 

Bíráló Bizottság állandó tagjainak névsora

 

 

 

1.)    Hutóczki Péter                                   polgármester

2.)    Kissné Terdik Erzsébet                        jegyző

3.)    Kis Lászlóné                                       költségvetési munkatárs